Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]
S2 Az előadások és viták magas színvonalon mozogtak, a hozzászólások általában tárgyilagos és emelkedett jogászi készültségről tettek tanúbizonyságot. Jóllehet valamennyi a régi jogászegyleti színvonalon mozgott, mégis ki kell emelnünk közülük a jogászi elmélyülés és a jólrendezettség szempontjából a valorizációs ankétot. Célkitűzéseink helyességét mi sem fejezi ki jobban, mint az a tény, hogy valamennyi szakosztály ülése a látogatottság szempontjából egyformán örvendetes ós Magyar Jogászegylet legszebb virágzásának idején tapasztalt képet mutatott, ami egyben az előadók: és a téma kiválasztásában nyilvánuló gondosság legszebb jutalma. Az átlag százon felüli, mindvégig feszülten figyelő tagtársat jelentett. Még az egyházjogi szakosztály, valamint a jogtörténeti és római jogi szakosztály ülése is, amely pedig feltehetően a tételes jogászok kisebb körét érintette, félszáz—félszáz hallgatót vonzott. Mindez mutatja tagjaink érdeklődését, sőt, nosztalgiáját az univerzális jogtudomány s annak még a mindennapi tételes jogélet szempontjából kevésbbé gyakorlati jelentőségű kérdései iránt is. A szakosztályi célkitűzések általános kérdéseit szépen exponáló elnöki megnyitók közül dr. Gajzágó László professzor grandiózus előadása emelkedett ki. Meg kell említenünk, hogy az újjászervezés során a közigazgatásjogi szakosztályt kettéválasztottuk külön közigazgatási jogi és külön pénzügyi jogi szakosztályra. Uj szakosztályt szerveztünk a munkajogi szakosztállyal, az összehasonlító jogtudományi és nemzeközi magánjogi szakosztállyal, míg a korábbi jogtörténeti szakosztályt jogtörténeti és rómaijogi szakosztállyá szerveztük át. A könyvkiadó bizottság a nagy érdeklődéssel várt működését a következő szemeszterben kezdi meg. Az egyesület újjászervezésére részben már a fentiekből is némi képet kaptunk. Mindennek azonban jelentős mértékben előfeltétele volt az egyesületi <adminisztrációnak már nemcsak újjászervezése, hanem egyáltalán létrehozása, ami annál nagyobb nehézségbe ütközött, mert az ostrom következtében az egyesületi irattár, tagnyilvántartás, pénztárkönyvek, irodai felszerelés egészen túlnyomó része megsemmisült, vagy használhatatlanná vált. Kissé merészen, az előadások megtartásával nem vártunk addig, amíg az adminisztráció is kialakul, hanem az előadásokkal párhuzamosan építettük ki az adminisztrációt. Az ügyvezető titkárság a m. Kúria elnökének szíves jóvoltából a magyar Kúrián működött, amelynek épületében tartottuk az áprilisi tisztújító és tartjuk a mostani rendes évi közgyűlésünket is. Ezért a nagyértékű támogatásért ezúton mondunk köszönetet a magyar Kúria elnökének. Amikor a tagmozgalomról szeretnék vázlatos képet adni, ezt egy fájdalmas bejelentéssel kell kezdeni. Főként a nyilas terror, de az ostrom megpróbáltatásai isszémos tagtársunk életébe kerültek. Bár teljesen tiszta képünk ma sincs még, sajnos, már az eddigiekből is nyilvánvalóan összes tagjainknak több mint 25 százaléka halt meg vagy tünt el. Meghalt dr. Osvald István, a magyar Kúria és a Magyar Jogászegylet volt elnöke, a rendkívül széles látókörű civilista és kiváló nagybíró, dr. Degré Miklós, a budapesti ítélőtábla elnöke és a Magyar Jogászegylet alelnöke, az elméleti és gyakorlati büntetőjog fáradhatatlan művelője, dr. Serédi Jusztinián, a külföldön is híres kánonjogász tiszteletbeli tagunk, dr. Szentkuthy István kúriai tanácselnök, egykori agilis ügyvezető titkárunk, dr. Geöcze Bertalan, az ILA lelkes szervezője, meghaltak olyan kiváló tudósok, mint dr. Fellner Frigyes, dr. Máitonlíy Marcell, dr. VJ7idnyi László, hiányozni fog dr. Besnyő Bernát és Lőw Lórándnak a pandecta jogon csiszolódott, s az ügyvédkedésbe bevitt jogi tudása, dr. Désy Géza ritka szónoki képessége, dr. Ribáry Géza fáradhatatlan szervező munkája, dr. Szálai Emil tágkörű hitel- s szerzőjogi tudása, dr. Medvigy Gábor férfias meg nem alkuvó egyénisége, dr. Lénárt Vilmos és Klug Emil speciális, a jogelmélet magasságába helyezkedő pénzügyi jogi képzettsége — hogy csak egynéhányat említsünk, eltűnt vagy elköltözött tagtársaink közül. A névsort, sajnos, sokáig folytathatnók. Veszteségeink súlyosak. Elmúlásukat igaz szívvel gyászoljuk és emléküket kegyelettel őrizzük. A taglétszámban beállott nagy csökkenést az új tagok jelentkezése egyensúlyozta. A szeptember 27-én megtartott rendkívüli közgyűlés 123 új tagot vett fel és a mai közgyűlésen 103 új tag felvételére teszünk javaslatot. Az egyesületi folyóirat, a Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok utolsó (1943.. XI. évfolyam, 1—2. XL—XLI.) száma 1943 június hó 8-án jelent meg s a megjelenés azóta szünetel. Remélhetőleg már csak néhány hétig kell nélkülözni a jogászegyleti előadásoknak folyóiratunkban való közzétételét. Az ügyveze-