Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - A jövő joga. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 25.]

22 termékeny talajra talált. Szegedi előadásában is ez a nemes idealizmus tükröződik. Meleg érdeklődéssel fordult a munkásság felé. De felfogása még, az akkori látszólagos békevilág szellemében, csak hosszú távlatra szóló, lassú, fokozatos fejlődést tartott szem előtt. Bár teljesen tudatában volt az akkori jog szociális elégtelenségének, ő még csak távoli villanásokat és tompa dübörgéseket vett észre. Azóta azonban az elmúlt, az emberiségre sorsdöntő emberöltő alatt két világkatasztrófán keresztül megérlelődött az a szociális forradalom, amely a 19. század munkásszervezkedéseivel és munkásmozgalmaival indult meg. A 18. és 19. század fordulóján az ú. n. ipari forradalom alakította át a társadalmat feudális patriarchális társadalomból polgári társadalommá és kialakította a 19. században uralkodott polgári jogrendet. Ugyanígy van hivatva átalakítani a szociális forradalom a polgári jogrendet szociális jogrenddé. Szembeszökő ellentét van e két forradalom között. Az ipari forradalom tulajdonképpen a gépek forradalma volt, amely a munkást a gép rabszolgájává tette. A szociális forradalom ezzel szemben az ember forradalma a gépesítés ellen, amely fel akarja emelni az embert a munka rabságából és a nivellálódott jólétet az ember nagyobb szabadságával kívánja párosítani. A forradalomnak nem kell okvetlenül vérengzőnek lenni. így az ipari forradalom is —1 csekély zavaroktól eltekintve — egészen csendben és igen lassú ütemben következett be. A forradalmat különben sem az erőszakosság jellemzi, hanem egy átfogó eszmének a társadalmat alapjaiban átalakító megvalósulása. Csak egy példára hivatkozom: az 168G—88. évi angol dicsősége's" forradalomra, amely néhány parlamenti ülésben és néhány törvényalkotó műben zajlott le és megteremtette a szabad, alkotmányos Angliát. Amiként az ipari forradalom világforradalom volt, ugyanúgy világforradalom a szociális forradalom is. Mert a gazdasági életnek szociálisabbá tétele ma már világjelenség, amely minden civilizált államra kiterjed, csak nem mindenütt jár szükségképpen nagyobb rázkódtatásokkal. Nálunk azonban egyrészt a munkásság, másrészt a mezőgazdasági proletáriátus felszabadulásra irányuló törekvéseit a reakció mesterségesen elfojtotta, ami aztán a felszabaduláskor forradalmi kirobbanásra vezetett és valóságos tektonikus elváltozásokat, a társadalmi rétegek átrétegződését vonta maga után. Ez az átrétegződés teljesen megváltoztatta a