Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 1. szám - A gazdasági rend büntetőjogi védelme. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1946. november 22-én tartott ülésén]

29 is, hogy a vételár a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magáhan és ha ismerte is mindazokat a körülményeket, amelyekből ez az eredmény előáll — akkor sincs meg a vevő és az eladó között a részességhez megkívánt akarategység, hisz a vevő kényszerhelyzetében köti meg az ügylelet. VIII. Újszerű rendelkezést tartalmaz a 8.800 1946. M. E. számú rendelet 18. §-a, amely szerint vétség miatt büntetendő, aki két vagy több személy jelenléiében olyan valótlan tényt, vagy való tényt olyan módon állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a magyar forint vásárlóerejét vagy forgalmi értékét csökkentse, illetőleg az abba vetett bizalmat megingassa. Ez a tényálladék hasonlít a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló 1922 : XXVII. tc. 1. §-ának 5. pontjában körülírt bűncselekményhez, amelyet az követ el, aki abból a célból, hogy a magyar pénz vásárlóerejét vagy nemzetközi forgalmi értékét rontsa, jobb tudomása ellenére az említett célra alkalmas valótlan hírt kohol vagy terjeszt. A célzat kiemelése nyilvánvalóvá teszi, hogy itt spekulációs álhírek koholásáról vagy terjesztéséről van szó, amelyeknek hátterében üzleti manőverek állanak. Ezzel szemben a 8.800/1946. M. E. számú rendelet említett rendelkezése független minden ilyen célzattól és csupán a tényállításnak forintrontásra való alkalmasságál kívánja meg. E tényálladék — a demokrácia büntetőjogi védelméről szóló 1946 : VII. törvénycikk hasonló rendelkezése nyomán — csupán a két vagy több személy együttes jelenlétében történt állítást vagy hiresztelést bünteti. Aquila non captat muscas — a magyar forint nem szorul védelemre holmi négyszemközti, megjegyzésekkel szemben. Perjogi szempontból pedig ez azzal az előnnyel jár, hogy védelmet nyújt alaptalan denunciálásokkal szemben. Tapasztalati tény ugyanis, hogy ú. n. szóbeli bűncselekmények szabályozása terén nagy óvatosság ajánlatos, mert itt a tárgyi bizonyítás és ellenbizonyítás ki lévén zárva, bőséges tér nyílik a hazug vádaskodás számára. Vájjon a 8.800 1946. M. E. számú rendelet 18. §-ába ütközik-e az úgynevezett értékállandósági kikötés? Nézetünk szerint akkor sem, ha két vagy több személy jelenlétében történik. Az ilyen kikötés ugyanis egymagában nem tartalmaz bizalmatlanságot a forinttal szemben, hisz köztudomású, hogy egyes árak a pénz értékének változatlansága mellett is emelkedhetnek. Ha pl. egy bőr szállítására kötelezett kereskedő követelését bőr meghatározott mennyiségében rögzíti meg, ezzel még nem tanúsít bizalmatlanságot a forinttal szemben, hanem csupán fedezi magát a bőrárak emelkedése esetére, amely a forintérték állandósága mellett is számtalan okból bekövetkezhetik. De mindettől eltekintve, a 18. § tényállítást, illetőleg tény híresztelését kívánja, az efféle értékállandósági záradékok pedig nem foglalnak magukban sem valótlan, sem való, de célzatos tényállítást vagy hiresztelést. IX. A korábbi jogszabályok a gazdasági bűncselekmények minősítése terén olyan bőséges kazuiszikát teremtettek, amely a jogszabályokban való eligazodást módfelett megnehezítette.