Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám

AZ ANGOL ÉS MAGYAR BÜNTETŐSTATISZTIKA. 77 Viszont vannak non indictable cselekmények, mondjuk vétségek, melyeket esküdtbíróság tárgyal. Ezek az assaultok (rablásra, zsarolásra irányuló fenyegetés, erőszakoskodás) és minden olyan bűncselekmény, melyre a törvény 3 hónapnál hosszabb fogságot állapit meg. Ezek előrebocsátása után vizsgálva most már a statisztikai adatokat azt látjuk, hogy amíg Angliában 1935-ben (mindig erről az évről lesz szó) az esküdtbiróságok (Assizes és Quarter sessions együtt) elitéltek összesen €828 egyént, addig nálunk a törvényszékek elitéltek összesen 20.475 egyént, amig az angol bákebirák (és magistratusok) elítéltek (177.319—6828=) 170.491 egyént, addig a hazai járásbíróságok 68.668 egyént, amihez számítandó a mintegy 30.000 büntető parancs. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy nálunk a törvényszéki hatáskörűé utalt cselekményeknek egy részét a Te. értelmében egyesbírák intézik. Arra, hogy a vádlottak mily °/o-át ítélte el a tanács s mily °/o-át egyesbíró, a statisztika felvilágosítással nem szolgál, mégis abból, hogy a statisztika szerint a törvényszékeknél befejeztetett 14.735 tanácsi és 13.927 egyesbírói ügy, arra lehet következtetni, hogy a fentiek szerint a törvényszékek által elitélt 20.475 egyénnek a felét, tehát kb. 10.000 egyént egyesbíró itélt el. Az összehasonlításnál viszont ezt a 10.000 elitéltet nem lehet egyszerűen a járásbírósági elitéltek számához hozzáadni, mert ez felborítaná az összehasonlítás alapjául szolgáló hatásköröket. Ugyanis szem előtt kell tartani azt, hogy a mi egyesbíráink hatásköre hasonlíthatatlanul nagyobb az angol békebíróénál, mert amíg ez — néhány kivételtől eltekintve, mikor 9 hónapi fogházat is kiszabhat — általában 6 hónapnál hosszabb fogházat nem szabhat ki, ennyit is csak akkor, ha 2 békebíró van jelen (vagy ha magistratus jár el), különben csak 14 napot, — addig a mi büntető egyesbíráink 5 évig terjedhető szabadságvesztést, sőt szigorított dologházat is kiszabhatnak, melynek legrövidebb tartama 3 év. Ezért tehát tekintet nélkül az egyesbírói ügyekre meg kell hagynunk — az összehasonlításnál — a nálunk a kir. törvényszékek által elitéltek 20.475-nyi számát s ezt kell szembeállítani az angol esküdtbíróságok által elitélt 6828 egyénnel, akik közül 2566-t az assizes (tehát a londoni Central Criminal Court és a High Courtnak a vidékre kiszálló bírái elnöklete alatti esküdtbíróságok), 4262-t pedig a Quarter Sessions (a békebírák gyülekezete, vagy Recorder esküdtekkel) ítéltek el. A 6828 elitéltet elosztva a megyék számával (amelyek mindegyikében legalább egy Quarter Sessions bíróság működik) azt látjuk, hogy egyegy megye esküdbíróságára átlag 124 elitélt esik, míg nálunk egy-egy törvényszékre átlag (30475:24=) 853. Ez a szám mutatja azt az emberfölötti munkát, amelyet a törvényszékeink a bűnügyek ezén aránytalanul nagyobb tömegének gyors elintézése érdekében kifejtenek. De ugyanezt mondhatjuk büntető járásbíráinkról is, ha figyelembe vesszük, hogy a békebírák és magistrate-s által összesen elitélt 752.596 egyén számát (itt a rendőri kihágásokat nem vonva le) elosztva a — Csánk Béla megállapítása szerint — 16.000 nem hivatásos békebíróval és 31 rendőrbiróval, — egy ilyen bíróra átlag 46 elitélt esik, míg nálunk a járásbíróságok által elitélt 68.6tí8 egyén számát (itt a büntetőparancsokat nem számítva) elosztva a 144 járásbíróság számával, egy magyar járásbiróra 476 elitélt esik (amely szám azonban valamivel kevesebb, ha figyelembe vesszük, hogy egyes járásbíróságoknál több bíró is foglalkozik bűnügyekkel). Még nagyobb a magyar bíráK ezen az angol bírákkal szemben sokszoros túlterheltsége, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az angol bírák általában csak szóbelileg hozzák meg ítéleteiket és pusztán szóbelileg indokolják meg azokat, melyekről csak rövid hivatalos feljegyzések, sőt a békebírák ítélkezéséről még ilyenek sem készülnek (inferior Courts not of Record). amivel szemben nálunk hosszú jegyzőkönyveket és ívekre menő írásbeli ítéleteket kell készíteni. Ezeket az adafok összehasonlítva valóban gondolkodóba kell esnünk az egyesbírói intézmény jogosultsága fölött.