Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám

74 DR. MENDELÉNYI LÁSZLÓ ban) a mi eljárásunk sem ismerte a perorvoslatot a váglott terhére úgy, miként nem ismeri ezt még most sem Anglia. A vádelv rendszerének ezen hasonlóságán felül rá kell mutatni a régi magyar és angol bírói szervezet hasonlóságára is. Mert nem emlékeztet-e nálunk a XIII. század után keletkezett megyei és városi bíráskodás, a csekélyebb jelentőségű bűnügyekben egy, vagy két esküdttárs közreműködésével ítélkező szolgabíró — az Angliában a vidéken ma is egy, vagy két társával ilyen ügyekben ítélkező békebíróra (Justice of peace), — a nálunk a XV.—XVII. századokban működött u. n. nyolcados törvényszék, mely pl. II. Ulászló idejében (1498, évi dekrétum 2. cikkely) évenkint négyszer, még pedig Szent György vértanú, Mihály arkangyal napja, Vízkereszt és Szent Jakab apostol napja után való huszadik napon ült össze, — az Angliában még ma is működő s szintén évenként négyszer (március 25., június 24., szeptember 29. és december 25. napját közvetlenül megelőző vagy követő 21. napon belül) össze ülő Quarter Sessions nevű megyei bíróságra. — És végül nem hasonlít-e feltűnően a mai magyar kir. Kúriának XVI — XVIII. századbeli szervezete, mely szerint a nádor elnöklete alatti hétszemélyes tábla és a személynök elnöklete alatti kir. ítélőtábla együtt alkotta az egész királyi Kúriát (excelsia regia Curia), amely tehát felebbezési és bizonyos ügyekben elsőfokú bíróság is volt, — a Londonban székelő, szintén különböző osztályokban s részben első, részben másodfokon bíráskodó főtörvényszékhez (High Court of Justice), melynek élén a Lord Kancellár áll, akinek helyettese a Lord Chief Justice, kinek nevét Csánk Béla oly találóan fordítja „A legfőbb Igazság Urának", azért, mert az angol nyelvnek arra a két fogalomra, hogy Igazság és Bíró, csupán egy szava van : Justice. Mennyivel nehezebb az összehasonlítás a két ország jogintézményei és igazságszolgáltatása között a XX. században, amikor nálunk a népvád, illetve a megye részéről választott tiszti ügyész helyébe a francia ministére public intézményének erős behatása alatt megszervezett kir. ügyészség lépett, amikor — mint ezt ugyancsak Balogh Jenő megállapítja — bírósági szervezetünk az u. n. elsőfolyamodású bíróságok tekintetében osztrák és német mintára épült ki s csupán másod és harmadfokú bíróságaink szerveztettek régi magyar intézmények továbbfejlesztésével. Midezen nehézségek dacára kíséreljük meg mégis az előadásom címéül kitűzött összehasonlítást, melynek megtételére a Home office-nak a mult év végén megjelent ismert kék füzetének: „Criminal-statistics England and Wales 1955." és a .Magyarország Igazságügye az 1955. évben" cimű különlenyomatnak átolvasása csábított. Előrebocsátom, hogy míg az előbbi mű 150 oldalon át ismerteti az angol bűnügyi statisztikát, addig erre a materiára