Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A különvélemény az angol itéletben

AZ UJ ÜGYVÉDI RENDTARTÁS 108. §-A A GYAKORLATBAN 63 alkalmazására tehát akkor kerülhet sor, ha az egyezség létesítésekor még nincs jogerős (végrehajtható) költségmegállapító határozat. Kérdés, hogy ez esetben mi módon lehet a gyakorlatban érvényt szerezni a 108. §. rendelkezésének? Lehetnek esetek, midőn a per oly stádiumban van, hogy az ügyvéd költségeinek megállapítása ill. megítélése nem ütközik akadályba, így pl. ha a per anyaga már be van tárgyalva, a bíróság határozathirdetésre tűzött ki határnapot és ekkor köt a fél az ellenféllel perenkívüli, vagy perbeli egyezséget, ilyenkor az ügyvéd a saját nevében fogja kérni, hogy a bíróság a költségekre vonatkozólag hozzon ítéletet. Hasonlóképen akkor, ha jogerős közbenszóló ítélet meghozatala után egyeznek ki a felek. Ilyen esetekben is kétségtelen, a jogvita eldőlte folytán, hogy melyik félnek (ill. ügyvédjének) van perköltségigénye; tehát ilyen esetben is akadálytalanul hozhat az I. bíróság ítéletet (esetleg végzést) a költségek erejéig az ügyvéd kívánságára, ha a felek bejelentették, hogy a pert megszüntetik. Sokkal nehezebb azonban a megoldás, ha a per végeldöntésre még nem alkalmas akkor, mikor a felek az ügyvéd kizárásával az egyezséget megkötötték. Nézzük ezt a kérdést gyakorlati példák megvilágításában. Felperes gyermektartási dij iránt indít keresetet és alperes az első tárgyaláson elutasítást kérve tagadja azt, hogy felperessel a kritikus időben közösült volna. Felperes vállalkozik arra, hogy bizonyítékait 8 nap alatt kérvényileg bejelenti. A 8 nap letelte előtt felperes közli ügyvédjével, hogy alperessel kiegyezett és tőle a képviseletet megvonja. — Ez esetben már nem lesz módjában az ügyvédnek a bíróságtól ítéletet kérni és kérdés, hogy kérheti-e az eljárásnak a kölségek eldöntése céljából való lefolytatását. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a bíró a perköltség viselésének kérdésében nem dönthet addig, amíg el nem dönti azt az előkérdést, hogy fel- vagy alperes-e a pernyertes. Az eljárás e célból való lefolytatásának nagy technikai akadálya lenne az, hogy az ellenféllel kiegyezett, vagy mondjuk összejátszó ügyfél, nemhogy segítségére, hanem ellenkezőleg, hátrányára fog lenni ügyvédjének és igy az ügyvéd végeredményben a költségkövetelésétől elesne. Ez a helyzet természetesen különböző újabb mellékproblémákat vethet fel. így például, ha a bíró a bizonyítékok hiánya, vagy kiegészítésének szükségessége címén, a volt ügyfél eskü alatti kihallgatását rendeli el: kérdés, hogy ha ez meg nem jelenik, vagy vallomását megtagadja, a Pp. 296. és 303. §§., vagy a 376. §. lesz-e alkalmazandó ? Vagyis perjogilag a volt ügyfél tanúnak, vagy félnek fog tekintetni? De ha helyt is ad a bíró a bizonyítás iránti kérelemnek, újabb kérdés az, hogy ha a most már saját nevében perlő, felperesi ügyvéd pervesztes lesz, kit kell a perköltségekben marasztalni? A felperesi ügyvédet-e saját személyében, vagy volt ügyfelét? Mindkét határozat ellenkeznék az anyagi igazsággal és a törvény szellemével. Az ügyvéd az Ü. r. 77. §.-a értelmében részletes tényvázlat felvétele alkalmával a vele közölt tényállás és bizonyítékok alapján, az igény alaposságának tudatában indítja meg a pert (amire az U. r. 82. §-a is kötelezte) és így a pervesztés az ügyvédnek fel nem róható. Az anyagi igazsággal ellenkeznék tehát az, hogy midőn költségéhez hozzá nem jut, még ő fizessen az ellenfélnek perköltségeket. De ugyanígy ellenkeznék az anyagi igazsággal, ha azt az ügyfelet kellene a bírónak marasztalnia a perköltségekben, aki már a per megelőző szakában a képviseletet az ügyvédtől megvonta és így a per későbbi szakában semmikép részt nem vett. Igazság szerint legfeljebb csak a visszavonásig felmerült költségek viselésére lehetne kötelezni. A most felhozottak állanak nemcsak a felperesi, hanem az alperesi ügyvédre nézve is, mert hiszen, ha nem a felhozott példát, hanem azt az esetet tartjuk szem előtt, amidőn például a tartásra kötelezett és jó bonitású férj indit pert a rossz bonitásu feleség, mint alperes ellen, a bíróilag megállapított tartás hatálytalanítása iránt, utóbb be-