Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Az angol közkórházak felelőssége a személyzetük által elkövetett műhibákért

52 DR. SCHWARTZ IZIDOR B) A házassági szerződések jogát nemzetközi vonatkozásban az5, egyezménytervezet 3, 4, 5, 6 és 8 cikkei szabályozzák, melyeknek eredeti francia szövegét az 1928 évi hágai hatodik nemzetközi magánjogi államkonlerencia toldataival közölni annál is inkább szükségesnek tartjuk, mert magánjogi szakirodalmunk az ide vágó kérdésekkel nem foglalkozott (a szövegnek zárjelben levő részei a hágai hatodik konferencia toldatait jelzik). „3 cikk : La capacité de chacun des futurs époux pour conclure un contrat de mariage est déterminée par sa loi nationale au moment de la célébration du mariage. 4 cikk: La loi nationale des époux décide s'ils peuvent, au cours du mariage, sóit fairé un contrat de mariage, sóit résilier ou modifier leurs conventions matrimoniales. [Si les époux n'ont jamais eu la mérne nationalité au cours du mariage la loi du mari sera seule applicable). Le changement qui serait fait au régime des biens ne peut pas avoir d'effet rétroactif au préjudice des tiers." A hágai házasságkötési egyezmény szerint (1911: XXI. t.c. 1 és 4 cikk) nemzetközileg érvényes házasság csak akkor jön létre, ha a jegyesek mindegyikének a házasság megkötésének idejében fennálló hazai joga szerint a házasság érvényes. Ugyanezen a szabályt alkalmazza az egyezménytervezet 3. cikke a házassági szerződések tekintetében is, a különböző honosságú jegyesek között kötött házassági szerződés tehát csak akkor érvényes, ha a jegyesek mindegyike saját hazai joga szerint szerződőképes. A 4. cikk első bekezdésének első mondata szerint a házastársak hazai joga határozza meg, vájjon ők a házasság tartama alatt köthetnek házassági szerződést és vájjon felbonthatják vagy módosíthatják házassági szerződéseiket. A francia jog (code civil 1394, 1395 cikk), az olasz jog (codice civile 1385 cikk) és a hollandi jog (magánjogi törvénykönyv 202. 204 cikk) tütják a házassági szerződések kötését vagy megváltoztatását a házasság után. Ezen tilalmak hatályukat vesztik, ha a házastársak más honosságot szereznek, mely ezen tilalmat nem ismeri. Helyesen jegyzi meg Walker (l.c. p. 754): „Es wáre sonderbar, wenn die inlándische Rechtsordung Ehegatten, die nachtráglich Inlánder geworden sind, es versagen sollte, den Güterstand des inlándischen Recht anzunehmen." Már fent említve volt, hogy vannak törvényhozások, melyek szerint a nő házassága által nem okvetlenül vesztette el eredeti honosságát. Ily esetben a hágai hatodik nemzetközi magánjogi államkonferencia határozata szerint (toldat a 4. cikk első bekezdéséhez) a férj joga mérvadó. Miután a francia, olasz és hollandi jog fent említett tilalmait más törvényhozások nem ismerik és ezek szerint nem forog fenn akadály, hogy a házastársak házassági szerződéseiket bármikor megváltoztathassák, az egyezménytervezet 4 cikkének második bekezdése harmadik személyek jogos érdekeinek védelme végett úgy rendelkezik, hogy ily változtatásnak nem lehet visszahatása harmadik személyek hátrányára. „5. cikk: La validité intrinséque d'un contrat de mariage et ses effets sont régis par la loi nationale du mari au moment de la célébration du mariage [la loi du mari sera aussi seule applicable, si les époux n'ont jamais eu la mérne nationalité au cours du mariage], ou, s'il a été conclu au cours du mariage, par la loi nationale des époux au moment du contrat. La mérne loi décide si et dans quelle mesure les époux ont la liberté de se référer á une autre loi; lorsqu'üs s'y sont référés c'estcetté derniére loi qui détermine les effets de contrat de mariage." Az 5. cikk első bekezdése szerint a házassági szerződés anyagi érvényességére (validité intrinséque) a férjnek a házasságkötés idejében fennálló hazai joga mérvadó és szintúgy (a hágai hatodik konferencia toldata szerint), ha a nő házassága által nem szerezte meg férje honosságát. Ha azonban a házassági szerződés a házasság folyamán köttetett,