Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Az angol közkórházak felelőssége a személyzetük által elkövetett műhibákért

46 DR. FRÁNKEL LORÁND ződik. hanem egyszerűen a birtokállapothoz. Ennek bizonyítéka, hogy a kötelmi jogcímen való birtoklás (bérlet, haszonkölcsön, letét stb.) ugyanazt a birtokvédelmet nyújtja. A tévhitet az a körülmény okozza, hogy a korlátolt dologi jogviszonyoknál a kötelmi viszony háttérbe szorul és az abból folyó dolog feletti uralom annyira kihangsúlyozódik, mintha a jogviszony kizárólag a dologra koncentrálódnék. Látjuk tehát, hogy a sűrített kötelem korántsem korrespondál a dologi jogviszonyban foglalt jogosítvánnyal, vagyis annak nem tartalmát, hanem csupán kísérő jelenségét képezi, mely sekunder jellegű szimptoma többé-kevésbbé minden jogviszony mögött fellelhető. Ad 3.) A dolog fogalmának u. n. testetlen dolgokra való kiterjesztése a római jog óta állandóan kisért. Ez annyit jelent, hogy a dologi jogviszonyoknak a kötelmi jogviszonyok is tárgyai, vagyis a kötelmi jog is dologi jog, annak egyik válfaja, sőt az abszolút jogok is a dologi jogok alkategóriáját képezik és nem megfordítva, mint fentebb ismertettük. Vagyis, hogy az egész rendszer csődöt mond. A dologfogalom ily kiterjesztésének irodalmi körökben erős tábora van. Legutóbb ifj. Nagy Dezső: „az engedményezés büntetőjogi vonatkozásai" cimű cikkében6) azzal érvel, hogy a hitelező, aki a követelés alanya, követelése felett úgyszólván mindazokat a jogosultságokat gyakorolhatja, amely a tulajdonjogban mint hatalmasságban a magánjogi dogmatika szerint bennfoglaltatik, mint jus utendi-fruendi, vindicandi, onerandi, alienandi stb. Ehhez Kauser hozzáfűzi, hogy ezek a jogok nem „úgyszólván", hanem egészen pontosan congruálnak a tulajdonosnak a dologra mint jogtárgyra vonatkozó jogaival, beleértve a harmadik személyekkel szemben védelmet nyújtó jogszabályokon alapuló jogokat is.7) Struccpolitika volna e tétel helyességét kétségbe vonnunk, hiszen Szladits professzor is utal arra, hogy jogokon szolgalmi jog, zálogjog statuálható, mert „a korlátolt dologi jog fogalmát „utánképzés" útján átvitték oly jogok megjelölésére is, melyek nem a tulajdonnak, hanem más valami jognak a terhei.8) Ha pedig jogokon korlátolt dologi jog alapítható, miért tagadnók az azokra vonatkozó korlátlan dologi jogot, vagyis tulajdonjogot. Alant kifejtendő szerény nézetünk szerint a most ismertetett beidegzett rendszerezés fenti alapvető hibái miatt valóban joggal támadható, viszont annak megdőlte automatice maga után vonja annak a tévhitnek lehetetlenülését is, mintha követeléseken tulajdonjog elképzelhető volna. A tényleges kötelmi viszonyon kívül léteznek oly lappangónak nevezhető kötelmi viszonyok is, melyek tartalma ugyan bíróilag közvetlenül ki nem kényszeríthető, a jogellenes magatartás azonban kikényszeríthető tényleges kötelmi kapcsolatot teremt. Ilyen jogviszony áll fenn szinte észrevétlenül a társadalom minden tagja között (quasi contractualis viszony), mely lényegileg societas (honeste vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere). Ennek első Íratlan paragrafusa az a jogszabály, hogy senki más jogkörét nem turbálhatja9) (értve alatta a vagyoni és személyi jogkört), aminek jogellenes (vétkes) áthágása kártérítési kötelezettséget involvál. Ugyanis ez a jogszabály jogot ad a sérelmet szenvedő személynek, hogy a károsítóval szemben fellépjen, midőn tehát a jogigény alapja az elszenvedett sérelem. A kötelezettség tehát subjektiv szempontok után igazodik (vétkesség), mig a jogosultság az obobjektiv elszenvedett jogsérelmet veszi alapul. Innen a kártérítési igényeknek hol a károsító, hol a károsult személy szemszögéből való 6) Meszlényi emlékkönyv 211. 1. 7) Idézett cikkke 312. 1. 8) Idézett müve 25. 1. 9) Ebből a jogszabályból vezetődik le a sűrített kötelem,