Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A könyvkövetelés elzálogosítása

32 DR. RUDOLF LÓRÁNT kell előznie egy zálog iránli szerződésnek, amelynek természetesen érvényes jogcímen kell alapulnia. A dologjogi jellegből következik az is, hogy a záloghitelező a Kt 304 §-ában foglalt rendelkezések szerint biztosított követelése erejéig az elzálogosító kereskedő csődje esetén a csődtörvény 57 §. 4 pontja alapján külön kielégítésre jogosított hitelező lesz. A könyvkövetelések elzálogosításának dologjogi karaktere az elzálogolási nyilatkozattal ellátott könyvkivonat értékpapírszerű jellegét valószínűsíti. Ugyanis az értékpapír lényege egy nem dologi jognak eldologjogosítása. Ez a jelenség pedig a törvény rendelkezésének a dologi és a kötelmi jogi szabályokkal való egybevetése segítségével kétségkívül kimutatható. 5) A fentiekben csak azt állítottuk, hogy a könyvkövetelések elzálogosítása értékpapírszerű jelleggel bír. Vizsgáljuk meg az alábbiakban, vájjon nem valóságos értékpapírral állunk-e szemben ? Vagy legalább is nem mutathatók-e ki a tételes és a tételes szabályokhoz tapadó bírói gyakorlat és jogszabálymagyarázat alapján az elzálogolási nyilatkozattal ellátott könyvkivonatnak oly sajátosságai, melyek értékpapírrá való minősítését megalapoznák különös tekintettel a kereskedelmi életben betöltendő gazdasági szerepére. Az kétségtelen, hogy könyvkövetelését elzálogosító kereskedő (röviden : kereskedő), az elzálogolási nyilatkozattal ellátott könyvkivonaíáí értékpapírrá teheti és pedig vagy bemutatóra szóló avagy recía papírként bocsáthatja azt ki. Forgatható papirí azonban az uralkodó felfogás szerint — mely lételt egyébként „A forgatmány" c. munkámban meg is támadtam, — nem kreálhat, mert arra vonatkozóan külön tételes rendelkezés nincs, hogy a könyvkivonat forgatható értékpapírként kiállítható. A könyvkivonat bemutatóra szóló í 11. recía papir jellege vitán felüli, ha a kereskedő a könyvkivonaíot a következő értékpapír záradékkal látja el: „Zálogul e könyvkivonaí bemutatójának" iir „Zálogul e könyvkivonat, mint értékpapír X. Y. úrnak." Ebben a két esetben a könyvkivonattól nem tagadhatjuk meg az értékpapír jelleget, mely azt jelenti, hogy a könyvkivonat legitimált birtokosa gyakorolhatja csak a zálogjogot és a könyvkövetelés adósa (röviden: az adós) csak a legitimált birtokos záloghitelező kezeihez teljesíthet liberáló hatással a zálogjogot magukban foglaló értékpapírokra vonatkozó szabályok szerinti mértékben. Ezt az álláspontunkat az látszik megcáfolni, hogy az értékpapírok legjellegzetesebb tulajdonsága — miként erre Ernst Jacobi, a joglátszat elmélet napjaink egyik legkiválóbb képviselője határozottan rámutatott, — az engedményezés gazdasági hátrányainak kikerülése. Ugyanis az engedményezésnél az adós