Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Politikamentes észrevételek a választójogi törvényjavaslatra

POLITIKAMENTES ÉSZREVÉTELEK. 29 (8.) Ez a szó: „ítélőbíró" a következő szempontból is figyelmet érdemel: A javaslat a bírónak megjelölésére hol ezt az „ítélőbíró" szót használja, hol pedig egyszerűen azt mondja, hogy „bíró". (Ugyanez e váltakozó szóhasználat van a bíróság szervezetére vonatkozó különböző törvényekben is.) Például : A Javaslat 54. § 4 bekezdése értelmében a választási biztost az ítélőtábla területén működő bírák sorából kell kijelölni, — de már a 155. § 2. bekezdése azt mondja, hogy a Közigazgatási Bíróság által elrendelt bizonyítás a kir. ítélőtábla területén működő ítélőbírák foganatosítják. Van-e különbség a bíró és az ítélőbíró közt? Lehet, hogy van, és lehet, hogy nincs. A minisztériumba szolgálattételre berendelt bíró, a kir. Curiánál tanácsjegyzőként működő bíró, a nagyobb bíróságoknál csak nem-peres ügyeket elintéző vagy csak igazgatási és felügyeleti teendőkkel foglalkozó bíró is kétségtelenül bíró, de nem ily kétségtelen az is, hogy ítélőbíró, — mert hiszen nem ítél. Célszerű lenne az ilyen könnyen gyakorlativá és fontossá válható problémát kiküszöbölni a Javaslatból. Ennek az a módja, hogy ugyanannak a fogalomnak megjelölésére a Javaslat ne használjon két különböző szót. (9.) A 145. §. 5. bekezdése megszünteti azt az eddig fennállott és sokat gúnyolt és támadott törvényes törvénytelenséget, hogy a megtámadott képviselő lemondása esetén a peticiónálók nem csupán a saját költségüket viselni, hanem a lemondott képviselőét is megtéríteni kötelesek. A Javaslat ezt az általános igazsági jogelveknek megfelelően akként változtatja meg, hogy ily esetben a lemondott képviselőt kell az összes költségben marasztalni. Közelfekvő az a feltevés, hogy ennek a helyes és dicséretes állásfoglalásnak előidézésében a „Jogállam"-nak is része van, még pedig azzal, hogy a lapnak 1956. évi 5—4. számában közzétette dr. Molnár Kálmán pécsi egyetemi tanár úrnak „Jog és igazság" című cikkét. (10.) A149. § 5. bekezdése bizonyos esetekben a fennforogni látszó bűncselekmény elbírálása végett az iratokat a büntető bírósághoz rendeli áttenni. Hozzáteszi, hogy az eselben, ha a megtámadott képviselő ily cselekményéről van szó, akkor „a büntető eljárás megindításához a képviselőház engedélyét megadottnak kelt tekinteni." Fictió juris et de jure, vagy: Diplomatikusan megcukrozott adagolása a képviselői mentelmi jog újabb áttörésének. (L. fönt a 7. pontnál.) (11,) A 121. § 2. bekezdése azt mondja, hogy a panaszlók kötelesek a bírói letéíhivatalnál a megtámadott képviselő