Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Politikamentes észrevételek a választójogi törvényjavaslatra

26 DR. KARTAL IGNÁC nélkül, kezdet és befejezés nélkül a levegőben lógnak. „Aki lakik, vagy van lakása" — ez nem mondat. Helyesen ezt így kell mondani. „Aki lakik, vagy akinek lakása van". Tehát az egésznek így kellene hangzania: „ . . . . választójoga van annak a férfinak, ki ... . hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy akinek hal év óta ugyanabban a községben van lakása." Ennyit a stiláris hibáról. Aránylag könnyű a kiküszöbölése. Sokkal nagyobb baj és nehézség van az elgondolási hibával. Ugyanis: Az a disjunctiv szembeállítás: „Aki lakik, vagy akinek lakása van": első hallásra és első szempillantásra teljesen érthetetlen. Ha tudni akarom, hogy valaki hol lakik, azt kérdezhetem úgyis : Hol lakik Maga, — de kérdezhetem ugy is: Hol van a Maga lakása ? Mindkét kérdésforma egyszerű és sima, a kérdezett minden fejtörés nélkül megérti a kérdést, és egyszerűen és simán felelhet rá. Ha azonban a kérdést így formulázom : Mondja meg kérem, hol lakik Maga, vagy legalább azt mondja meg, hol van a Maga lakása ? — akkor a kérdezett fejéhez fog kapni, és ha érti a szót, akkor így fog felelni: Ha az úr tréfál, én is tréfálok. Megmondom szívesen, hogy hol lakom, — de hogy hol van a lakásom, ez maradjon meg az én titkomnak. Mindezzel szemben teljes plausibilitással a következőt lehet felhozni: Ez a két kifejezés: „lakom" és „van lakásom" egyáltalán nem fedi egymást. Mi sem könnyebb, mint az, hogy akár 6 éven át is Budapesten szállodában lakom, és ugyanezen idő alatt Debrecenben van berendezett lakásom. De vájjon igazán lakásom-e a debreceni lakás, a melyben soha nem laktam, és a melynek soha feléje se nézek ? — És ha igen, miért (mily íényálladéki elemek folytán) nevezhető ez a lakás az én lakásomnak ? A miatt-e, mert berendeztem ? Vagy mert az én házamban van ? Vagy mert kibéreltem ? Vagy mert fizetem a bért? — A kérdések végtelenig szaporíthatok, mert a kazuisztika kimeríthetetlen. Nem feladata e soroknak választ adni e kérdésekre. Elég volt rámutatni arra, hogy ez az intézkedés igen nagy közjogi fontossága dacára stiláris szempontból elhibázott, és elgondolási szempontból — nincs végiggondolva. Mindezek folytán célszerű lenne a fenti stiláris kijavítás után megtoldani e §-t egy kb. ekként kezdődő új bekezdéssel: „Hogy annak, aki valamely községben nem lakik, ott mégis van-e lakása, az jelen törvény szempontjából azon múlik, vájjon . . . stb. stb." (2/a.) A 21. §. 1. bekezdése e kérdésben a nőkre vonatkozólag szórol-szóra ugyanúgy intézkedik, mint az előbbeni 20. §. 1. bekezdése a férfiakra vonatkozólag. A fentebb elmondottak tehát erre a 21. §-ra is kihatnak.