Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - Trianon

TRIANON. 333 hiánya miatt többé-kevésbbé kiépítetlen" ne maradjon, de arra se hivatkozhassék, hogy egyes „gyermekcsoportok anyagi és szellemi-erkölcsi érdekeinek felkarolása és védelme az általános közigazgatásnak hatáskörébe vág" és nem az ő teendője. Nem kielégítő az a gyermekvédelem sem, amelynél ,,a bonyolult szer­vezet mellett a gyermekek védelme nem jut mindig kellő ér­vényre," kellően nem érvényesülő védelemnél nem állhatunk meg. Azt a kérdést, hogy a szükséges gyermekvédelmet lehet-e mai árvaszékeinkre bíznunk, érinteni nem kívánom, az árvaszé­kek működésére elegendő felvilágosítást nyújtanak a Városi Szemlének háború utáni évfolyamai. Az én véleményem szerint a gyermekeknek nem hatóságra és merev hatósági eljárásra, hanem jóindulatú gyámolításra van szükségük; ennek nyújtása nem a társadalomnak, hanem az államnak a kötelessége, az ő érdeke. Az anyagi eszközök hiánya pótolható. Öröklési rendszerünk a gyermektelen özvegyet dédelgeti és nem a gyermekes anyát. Gyermektelen házasság esetén a túlélő házastárs örökli a másik házastársnak szerzeményi vagyonát és ági örökös nem létében ági vagyonát is, míg ha gyermek van, az egész vagyont ő örökli. A gyermektelen özvegy férjének va­gyonához és egyben egész vagyonának nem korlátozható ha­szonélvezetéhez jut, ellenben a gyermekes özvegy vagyont férje után egyáltalán nem örököl és haszonélvezetet is csak a férjé­nek társadalmi állásához és vagyonához illő megélhetéséhez kor­látozhatóan kap. A gyermektelenségnek ennyire kedvező örök­lési rendszer a nemzet létérdekébe ütközik. A gyermektelenség ellen a gyermekes anya terheinek megkönnyítésével és a gyer­mektelen özvegy anyagi előnyeinek megrövidítésével kell küz­deni, ne legyen könnyű és kényelmes megélhetés a gyermekte­lenség jutalma. Onnan, ahol az öröklés a nemzet érdekét nem mozdítja elő, a vagyonnak az özvegy megélhetéséhez nem szük­séges része illeték alakjában vagy más módon elvonandó, s az elvont anyagi erő a gyermekvédelemre fordítandó, így nem lesz anyagi eszközökben hiány. A nemzet érdekével ellentétesnek tartom az ági vagyont nyesegető bírói gyakorlatot is. Az ági vagyon rendszer a csa­ládot erősíti, amikor az ősök vagyonát a családnak, leszárma­zóknak juttatja, a család megerősítése pedig a nemzet érdeke. Ezzel ellentétben az ági vagyon nyesegetése a gyermektelen há­zastárs kényelmének a nemzet szempontjából érdemetlen szol­gálása, azért nem követhető. Az állam jogszabályai a nemzet ér­dekét szem elől nem téveszthetik, azért a törvényt pótló vagy magyarázó birói gyakorlat sem állhat — bármily szépen meg­indokolt elméleti okoskodás dacára — hivatása magaslatán, ha a nemzet érdekéről megfelejtkezik. A bírónak nem elvont elmé­letet, hanem az élet követelményeit kell követnie, kerülnie kell minden nem a haza javára szolgáló jogfejlesztést. Való, hogy a magyar a nőkkel szemben mindig lovagias volt, de soha a más számlájára és legkevésbbé hazája rovására.

Next

/
Thumbnails
Contents