Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - Összeférhetetlenség és mentelmi jog

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS MENTELMI JOG. dokolatlanúl bélyegezné meg a sajtónak törvényes keretekben mozgó munkásait is. IV. Tény, hogy a sajtójogi felelősség jelenlegi szabályozása tág teret nyit a joggal való visszaélésre, úgyszólván intézményesíti azt. A visszaélések forrása a felelős szerkesztő mentelmi joga. Nem egészen négy év alatt pl. több mint 150 sajtóperben kérték egy felelős szerkesztői tisztet betöltő képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését. A mentelmi ügyek számának rohamos növekedésére épen az a lehetőség vezetett, hogy a szerkesztőképviselő mentelmi jogának felfüggesztéséig hónapokig fedezheti a szerzőt, meghiúsíthatja ily módon a sajtójogi eljárásnak törvényben biztosított gyorsaságát s ezáltal gyakran annak sikerét is. Közismert tény ugyan az, hogy a felelős szerkesztő nem tolt be feltétlenül irányító szerepet a lapoknál, hanem csak egyszerű sajtójogi követelménynek tesz eleget; a valóban újságírással foglalkozó képviselő pedig irányíthatja a lapot, mint főszerkesztő vagy főmunkatárs is. Mégis feleslegesnek és elhibázotinak tartom összeférhetetlenségi javaslatunknak azt a törekvését, hogy az újabb külföldi törvényes rendelkezések nyomán a felelős szerkesztőt kizárja az országgyűlésből. Nemcsak azért elhibázott ez a megoldás, mert a javaslat ezzel nem összeférhetetlenségi, hanem mentelmi jogi kérdést von szabályozása alá, hanem azért is, mert a kivánt cél elérése egyedül mentelmi jogi eszközökkel és a feltétlenül szükséges korlátokon túlmenő megszorítás nélkül is biztosítható. A felelős szerkesztői vagy kiadói minőség egymagában ugyanis távolról sem meríti ki az összeférhetetlenség fogalmának tényálladéki elemeit. A javaslat támogatói sem állítják ezt; a törvénvtervezetet készítő Egyed István is csak a visszaélések forrását kívánja elzárni. Zsítvay Tibor igazságügyminiszter pedig kifejezetten hangsúlyozta, hogy a javaslat célja a mentelmi joggal elkövetett visszaélések megakadályozása. Sőt Egyed arra is rámutat (id. m. 185. 1.), hogy az összeférhetetlenség megállapítása korántsem zárja ki teljesen a visszaélés lehetőségét, szükség van tehát arra is, hogy a felelős szerkesztői vagy kiadói működésre a mentelmi jog védelme ne terjedjen ki. A mentelmi jog hatályának ezt a megszorítását egyaránt megkívánja a jogbiztonság, a törvénytisztelet s a parlament tekintélyének megvédése. Megvalósításának márcsak azért sem lehet akadálya, mert egyrészt a kivétel ebben az alakjában pontosan körülhatárolható, másrészt pedig aki nem óhajt hatálya alá kerülni, az minden különösebb nehézség nélkül megszüntetheti azokat a kapcsolatokat, melyek alapján rá a fokozatos felelősség elve kiterjed. A mentelmi jognak ilyen korlátozása esetén azonban nincs szükség e téren összeférhetetlenség felállítására. Tényleges összeférhetetlenségi szempontokkal sem indokolható ez a törekvés. A