Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám

GROSSCHMID BÉNI. 267 De éppen így meghatározta Grosschmid tudományos módszerét a jog alapgondolatáról vallott filozófiai felfogása. Ha a jog célja az igazságosság örök eszméjéhez való közeledés, akkor a jognak abszolút eszméje nem kerülhet merev ellentétbe a véges jog alapgondolataival. Természetjog és pozitív jog csupán fogalmi ellentétek, mert a tételes jog vezérlő csillaga is csak az erkölcsi igazságosság eszméje lehet. Ennek következtében a jog formális fogalmai és a jogi konstrukció módszerei csak eszközök az élet igazságosságának szolgálatában. Ez a felfogás vezető motívumként vonul végig Grosschmid összes fejtegetésein. Számára a jog nem elvont gondolatok gépies hálója, hanem az élet végtelen lehetőségeinek összefoglaló szabályozása. A jogszabályokban még nincsen pontosan benne az egyes esetek eldöntése; a döntést a nagy „plasztikai" jogtételekből az élet ismeretétől áthatott munkával kell kidolgozni. Joggal mondja Szladits Károly, hogy „Grosschmid elemzése olyan, mintha a csillagvizsgálóban belenézünk a refraktorba és a tejút .összefolyó ködéi egyszerre különálló csillagok miriádjaira bomlanak szét ámúló tekintetünk előtt." A jognak ez a funkcionális felfogása hatotta át Grosschmid egyetemi előadásait is. Amint az életben működő jogász nem lehet a jogrend gépezetének passzív alkotórésze, a jogtanár feladata sem merülhet ki abban, hogy a jogszabályok elvont tartalmát gépiesen ismertesse. A fősúlyt az anyaggal való bánni tudásra és az önálló gondolkodásra kell fektetni. Grosschmidban a lángelme szuverén önállósága és a kiváló tudós szinte korlátlannak tűnő anyagismerete csodálatos szintézisben egyesült. Minden ízükben eredeti előadásait nyugodt bölcseség, az elemző erő példátlan élessége és valóságos költői hangulat jellemezte. Előadásainak erkölcsi emelkedettségével, értelmének és kedélyének varázsával elbűvölte hallgatóit és a tanítványok ezrei vitték magukkal az életbe a nagy „Praeceptor Hungáriáé" tanításait. Werbőczy István és Frank Ignác után Grosschmid Béni is a Gondviselés ajándéka volt nemzetünk számára. A Hármaskönyv rögzítette meg először a magyar nemesi jogot, Frank Ignác műve azt történeti emlékként őrzi az utókor számára, Grosschmid pedig megalapozta a modern magyar magánjogi tudományt. Grosschmid tanításaínak elemi erővel kell élniök követői lelkében. Szellemének szikrái nemcsak ellobbanó fényt adnak, ha-