Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A korlátolt felelősségű társaság taggyűlési határozatának a megtámadása

12 DR. LŐW TIBOR gyűjtését (2. §.), saját üzletrész megszerzését, vagy zálogbavételét (35. §.), a társaságnak a törzstőke és tartalékok fedezésére szükséges vagyonából a törvényben meg nem engedett fizetések teljesítését (55. §.) elrendelné. Az ily határozatra, még ha formális megtámadásnak nem is volna tárgya, senki semmi vonatkozásban nem hivatkozhaíik, az ily hivatkozás egyszerű kifogással elhárítható, a határozat hivatalból mellőzhető. Az ily határozatot az ügyvezető végre nem hajthatja, vagy ha végrehajtaná, az okozott károkért felelős (34. §.). Az ily határozat igazán semmis. Több tiltó szabály jelentősége ismét abban áll, hogy a társasági szerződés ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. Ezekkel a tilalmakkal taggyűlési határozatok csak annyiban kerülhelnek ellentétbe, amennyiben a szerződésnek ilyen megváltoztatását célozzák. E megváltoztatások, ha a törvény tilalmába ütköznek, a cégbíróság felülvizsgálatán fognak fennakadni. S amíg bejegyzésük nem történt meg, nincs is hatályuk (75. §). Ha pedig mégis bejegyeztetnének, akkor sem jöhetnének figyelembe, épen mert a törvény kényszerítő szabályába ütközők, így a törvénynek (21. §. ut. bek.) azzal a rendelkezésével szemben, hogy a szerződés az üzletrész átruházását nem könnyítheti meg, ily megkönnyítő szabályt az üzletrészátruházás érvényességének elbírálásánál tekintetbe venni nem szabad. Vagy, ha a szerződés a törzsbetét, vagy a pótbefizetések után határozott összegű kamatot biztosított a tagoknak (52. §.), ez a szabály sem irányadó; a kamat nem követelhető s nem fizethető. A határozat érvénytelenségének okául szolgálhat törvény, vagy szerződésellenes létrejötte. Elsősorban kérdéses lehet, vájjon a taggyűlés összehívása szabályos volt-e, azután, hogy megtartották-e azokat a szabályokat, amelyeket a törvény, vagy a szerződés a szavazatok gyakorlása s a határozathozatal módja tekintetében előírt. Nem vett-e részt a szavazásban olyan, aki a törvény szerint nem szavazhatott (58. §.), megvolt-e az a többség, vagy az egyhangúság, amelyet a törvény, vagy a szerződés megkíván. Mindezeknek a hiányoknak okából megtámadásnak van helye. Ha a megtámadás elmarad, a helyzet különbözőképen alakulhat. Olyan esetekben, amelyekben a határozatot a cégbíróságokhoz be kell jelenteni, mint a szerződdésváltoztatásnál, a cégbíróság nem fogja bejegyezni az oly szerződésváltoztatást, amely a törvény 74. §-ának meg nem felel. Különben a szavazati jogosultság és a kellő többség kérdése nem kerülhet a cégbíróság elé s ha megtámadás nincs, a határozat érvényes marad. Ez nem is baj így, mert azzal, hogy az e részben egyedül érdekelt tagok a határozatot záros határidőben nem támadták meg, a hiány orvosoltnak mutatkozik. Arról nem rendelkezik a törvény, hogy megtámadható-e akarat hiányok miatt is a taggyűlési határozat. A megtámadásnak nem arról az esetéről van szó, amely-