Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A rendőri fegyverhasználat és a büntetőjog

164 DR. DORNING HENRIK igazgatási fegyverhasználati utasítást ad. A mentesítést kiterjeszti a közbiztonsági szerveket támogató vagy helyettesítő magánszemélyekre. A rendőri eljárásról szóló toldalékban (7. és 16. §§.) a fegyveres erő alkalmazásáról szólván, ennek keretébe betudja a fegyveres polgári közbiztonsági közegeket is. A mult század második felében keletkezett büntetőtörvények nem említik, hogy az emberölésnek és a testi sértésnek jogos esetei lehetnek. A német büntetőtörvénykönyvben péld íul semmiféle rendelkezés sincsen, melynek alapján a hóhért a halálos ítélet végrehajtásának következményei alól mentesíteni lenetne. A mentesítést e törvényen kívül eső s ebben nem említett jogellenességet kizáró körülményre kell alapítani. A mi Btk.-ünknél hasonló a helyzet. A 474. §. a 472. §-sal vonatkozásban mentesíti ugyan a fegyveres erő tagjait, ha törvényes felsőbbségük jogos hatáskörében kiadott rendeletét teljesítették, a 473. §-sal kapcsolatban pedig a közhivatalnokot, ha ilyen rendeletre valakit bántalmaz, de ez a mentesítés igen szűkkörű. Az újabb magyar jogirodalom a 472. §-ban szereplő „fegyveres erő"-n csak a katonaságot érti, — ami szerintem ugyan helytelen, mert kétségtelen, hogy ezekben a szakaszokban a „fegyveres erő" csak a közönséges nyelvtani értelemnek megfelelő fogalmat takarja, tehát a fegyveres polgári közbiztonsági szerveket is felöleli —, a 473. §-ból pedig már a súlyos testi sértést okozó bántalmazás is kiesik. így nincsen a Btk. ben szakasz, amely például a hóhér, vagy az egyénileg fegyvert használó közbiztonsági közeg forma szerint bűncselekményt megvalósító cselekedetét mentesítené. A magyar büntetőjogi irodalom régen észrevette, hogy a Btk.-ünk hiányos a szóbanforgó szempontból. Ezért az 1913-ban kiadott s a Btk. általános részének helyébe lépő jogszabályokat tartalmazó előadói tervezetek (Angyal Pál, Bernolák Nándor, Finkey Ferenc, Edvi Illés Károly,) mindegyike felvett olyan rendelkezést, amely a törvényes kötelezettség illetőleg a felettes hatóság parancsának teljesítését stb. mint a jogellenességet s így a büntethetőséget kizáró tényt említi meg. Az 1930. évi II. t.-c.-ben foglalt magyar katonai büntetőtörvénykönyv felhasználta a tervezeteket s felvette a megfelelő rendelkezést mint a beszámítást kizáró okot. (8. §.) Hozzáfűzte még a tiszt vagy tisztjelölt becsületvédő fegyverhasználatának a mentesítését. Dr. Némethy Sándornak 1936-ban Szegeden ,,A tiszti fegyverhasználat" címen megjelent tanulmánya ezt a fegyverhasználatot elvi vonatkozásban azonosítja a hatósági kényszernek fegyverhasználatban megnyilatkozó módjával. Az utóbbi években más államokban készült javaslatok, illetőleg életbelépett büntetőtörvények jobbára szintén felveszik a megfelelő rendelkezéseket, így például az 1927. évi osztrák javaslat, a svájci szövetségi javaslat, az 1930. évi dán Btk. A legrészletesebb az olasz Btk., mely azonfelül, hogy valamely jog gya-