Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1-2. szám - Az elévülésre vonatkozó jogszabályok védik-e a hitelező érdekét?
AZ ELÉVÜLÉSRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK VÉDIK-E A HITELEZŐ ÉRDEKÉT? Irta: DR. SCHUSTER RUDOLF a m. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke. Az elévülési, amely köztudomás szerint minden jogrendszerben már a legrégibb időtől kezdve előfordul, leginkább abból a szempontból szokták elbírálni, hogy az adós érdekét van hivatva szolgálni. Ez azonban — nézetem szerint — csak cum grano salis értendő. Igaz ugyan, hogy bizonyos közérdek szól amellett, hogy hosszabb idő letelte által mintegy szentesített állapot felforgatása nem kívánatos, valamint az sem, hogy az adós ne legyen kénytelen régi, keletkezése és fenállása tekintetében kétes követeléssel szemben védekezni, midőn a bizonyítékok megszerzése is meg van nehezítve. Ha azonban ezekkel, főkép méltányosságból folyó indodokokkal szemben figyelembe vesszük az elévülést szabályozó, korlátozó és kizáró rendelkezéseknek — különösen az újabbi időkben észlelhető — fejlődését úgy a jogirodalomban, mint a judikaturában és törvényhozásban, akkor örömmel kell megállapítani, hogy ez a fejlődés mind jobban és jobban azt az irányt köveli, amely a hitelező érdekét szolgálja, amellyel szemben az adós érdeke háttérbe szorul. Ez a felfogás támogatást nyer az alábbi soraimban felhozandó jogszabályokban, ahol megjegyzem, hogy főkép a kötelmi jogviszonyokra vonatkozó jogszabályokra gondolok. Jogszabály, hogy az elévülés bekövetkezésének csak az a jogkövetkezménye, hogy az adós a teljesítést megtagadhatja, nem pedig az, hogy a követelés megszűnik. A kötelem fennmarad és természetes kötelemmé fokozódik le. (Almási, Kötelmi Jog, másod. kiad. I. 505. old.) Ez a jogszabály a hitelező érdekében még fokozódik az által, hogy az elévülést a bíró nem veszi figyelembe hivatalból, akkor sem, mikor nyilvánvaló előtte, hogy az elévülés bekövetkezett. Az elévülési intézménynek 'a hitelő érdekében történt fejlődése különösen észlelhető az elévülés félbeszakadása kérdésénél. Régebben ugyanis az elévülést félbeszakította, ha az adós részletfizetést vagy kamatfizetést teljesített. Ehhez kéJogállam XXXVII. évf. 1.-2. füzet. 1
