Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Lemondás a követelésről

LEMONDÁS A KÖVETELÉSRŐL. 99 Az, hogy a hitelező a követelésről egyoldalú nyilatkozattal is lemondhat, természetesen nem zárja ki az elengedési szerződés lehetőségét. A hitelező választhatja ezt az utat is, sőt, ha egyoldalúan tett nyilatkozatából meg lehet állapítani, hogy annak hatályosságát az adós elfogadásától tette függővé, akkor az ily nyilatkozatot nem lehet joglemondásnak tekinteni, hanem az csak az elengedési szerződés kötésére tett ajánlatnak fog minősülni 9) 2. A joglemondás történhetik kifejezeti nyilatkozattal, de megnyilvánulhat konkludens magatartásokban is. a) Lemondás kifejezett nyilatkozattal.™) Az ilyen nyilatkozat érvényességéhez alakszerűség nem szükséges. Rendszerint a kifejezett lemondással, illetve elengedéssel egyértelmű, ha a hitelező a tartozásról nyugtát állít ki és ezt az adósnak átadja anélkül, hogy az utóbbi követelését kiegyenlítette volna. Természetesen azonban nincsen kizárva annak bizonyítása a hitelező részéről, hogy a nyugta átadása nem ilyen célból, hanem pl. tévedésből történt. b) Az életben nem ritkán fordulnak elő olyan helyzetek, amelyekben a felek jogai és kötelezettségei egymás irányában tárgyilag bizonytalanokká válnak. Ilyenkor igen gyakran a kölcsönös jóhiszeműség kívánja meg, hogy az a fél, aki valamilyen jogot akar érvényesíteni, ez iránt nyomban tegyen lépéseket (felszólítás, perlés), vagy legalább közölje a másikkal, hogy őt kötelezettnek tartja, nehogy ez a tárgyilag bizonytalan helyzetben akként rendezkedjék be, mintha kötelezve nem volna. A közlés elmulasztása ilyenkor azzal a hatással is járhat, hogy az, aki passzív viselkedésével a másik felet megnyugtatta, jogára utóbb már nem hivatkozhaíik. A passzivitás jogvesztő hatásának különös esete a jog érvényesítésével valő késlekedés: egyes követelések megszűnnek, ha azoknak érvényesítésével a jogosult hosszú ideig indokolatlanul várakozik. A jog ilyen elenyészésének az elméletben sokféle szerkesztésmódjával és indokolásával találkozhatunk.11) sideraíion (ellenszolgáltatás, újabb ígéret) ellenében hatályos. Az estoppel eljárási jogi intézménye révén azonban az egyoldalú joglemondás legtöbb esete gyakorlatilag a követelés megszűnését jelenti. 9) Almási szerint viszont az adós tiltakozásával megakadályozhatja, hogy a lemondás folytán a követelés megszűnjék (514—515. old.). — Az adós által elfogadott lemondás esetéről szól P. VI. 2551/1952. MD. XXV. 18. 10) P. V. 1007/1931. JH. VI. 860; 502/1901. Dt. 5. f. XXI. 111. n) A német irodalomban és joggyakorlatban a jog elenyészése nem érvényesítés folytán az ú. n. „Verwirkung." A ma uralkodó felfogás (Siebert) azt a meg nem engedett joggyakorlás (unzulassige Rechtsausübung) esetének tartja. Krause „elhallgatást" (Verschweigung) lát benne (erre a fogalomra 1. Unger II. kötet 284. old.; Grosschmid, Fejezetek I. 562. old.), Reizler és Lehmann az önmagának ellentmondó magatartás (venire contra factum proprium, widerspruchsvolles Verhalfen), Manigk a „gondatlan joglemondás" fogalma alá vonja; Müllereisert a felelőssége