Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

80 SZEMLE. zás elvének, amelynélfogva a kincstári nyomozó közegek üzleti könyveket, levelezéseket stb. felülvizsgálhassanak, a helyszínen szerezhessenek be tájékozódást, stb. stb. úgyhogy ennélfogva az anyagi igazság kiderítése érdekében minden megtörténhetik. Előadó végül arra az eredményre jutott, hogy most, amikor a K.K.H Ó -t a pénzügyminiszter átdolgozott formában véleményezés végett megküldte a pénzügyi hatóságoknak, a magyar jogászságnak síkra kellene szállnia azért, hogy a K.K.H.Ö. 59. §-a akként módosíttassék, hogy a tulajdonjog elvét az eddiginél sokkal kevésbbé sértse. A Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában dr. Habermann Gusztáv szegedi ügyvéd 1957. évi február hó 17-én „A pe'enkívüli eljárás elmélete* cimen tartott előadást. Ismertette a perenkívüli eljárások keletkezését, majd rátért azok elhatárolásának szükségességére. Határt vont a birói és egyéb perenkívüli eljárások között és hangsúlyozva a perenkívüli eljárási jog különleges hivatását, külön eljárási jogi törvénykönyv megalkotását sürgette. A perenkívüli eljárások sokrétűsége, az a körülmény, hogy ezen eljárások megalkotása nem egy kézben volt öszpontosítva, s nem utolsó sornan az, hogy a perenkívüli eljárások megalkotásánál eddig egységes szempont nem érvényesült, eredményezte, hopy az ezen eljárásokat szabályozó rendelkezések, az összes perenkívüli bírói eljárásokra szükségszerűen kiterjedő alapkérdésekben a legkülönbözőbb intézkedéseket léptették életbe. Kimutatta az előadó — végig menve az eljárások során — a ma tapasztalható szembeszökő eltéréseket a hatáskör, beavatkozás, határozat alakja, fellebbviteli határidők, újrafelvétel, anyagi jogerő kérdéseiben. Utalt arra, hogy a perenkívüli eljárások általános eljárási jogi része csak a legutóbbi időkben részesült irodalmi megvítaiásban, s hogy ugyancsak az utolsó két évtizedben keletkeztek szórványos törvényhozói intézkedések, amelyek arra engednek következtetni, hogy .i lorvénvhozó is rátért a perenkívüli eljárási jog egységes szemléletere. Ezen gyakorlati és elméleti előkészítési kísérletek után elérkezettnek látja az időt arra, hogy a perenkívüli eljárási jog önálló elméleti művelés és kutatás tárgyává váljék, hogy ily módon egy megalkotandó perenkívüli eljárási kódex alapelveit az elmélet előkészítse. Előadó azután összehasonlította a polgári perrendtartás ma érvényes rendelkezéseit a perenkívüli eljárások hasonló szabályaival, kimutatta azokat az eltéréseket, amelyeket az eredeti polgári perrendtartás az idők folyamán bekövetkezett, de átmenetinek bizonyult életviszonyok folytán elszenvedni volt kénytelen, s arra az eredményre jutott, hogy a perenkívüli eljárási kódex a peres eljárás szerkezeiére figyelemmel, de más elvek alapulvételével lesz megalkotandó. Visszaállítandó a komoly perjogi biztosítékokat nyújtó potgári per és emellé kell felállítani a perenkívüli eljárási törvénykönyvet, amely a per bonyolult, alapos és kimerítő rendszere mellett, egyszerű, gyors és olcsó elintézési módként fog jelentkezni. Röviden rátért az előadó azokra az elvekie is, amelyek szem előtt tartásával a perenkívüli eljárás megszerkesztendő és vizsgálta ezen elveknek megfelelő gyakorlati jogszabályrendelkezéseket. Előadását azzal végezte, hogy az elméletnék és a tudománynak lesz hivatása ezen egységes eljárás alapos előkészítése.