Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

ÉVNYITÓ BESZÉD. 63 A kormányzatnak ezen tervezete alapján úgy a polgári, mint a bűnvádi eljárásra vonatkozólag tervezetek készültek és az igazságügyminiszter úr alkalmat adott arra, hogy ezekre a tervezetekre úgy a m. kir. Kúria, valamint az egyes igazságügyi hatóságok vezetői nyilatkozhassanak. A m. kir. Kúria mind a két irányú tervezet egyes kérdéseire részletesen nyilatkozott és a bűnvádi eljárásra vonatkozólag az igazságügyminiszter úr elnöklete alatt a m. kir. Kúria elnökei, a koronaügyész, a kir. Ítélőtáblák elnökei és a kir. főügyészek részletekre is kiterjedő értekezletet tartottak. A polgári eljárás tervezett reformjára a m. kir. Kúria polgári összes tanácsai megtették észrevételeiket és a m. kir. Kúria elnöki tanácsában a nagyszabású tervezet minden egyes szakaszát tárgyalás alá vettük. A tárgyalás eredményéről az igazságügyminiszter urat részletes átiratban értesítettem. Köszönöm a m. kir. Kúria tanácselnökeinek és bíráinak közreműködését, hogy ezekben a nagyjelentőségű kérdésekben beható tanulmányra valló közreműködésükkel a reformok nagy jelentőségéhez képest álláspontjukat velem közölni szívesek voltak. A tervezetek egyes részleteiről nem nyilatkozom, mert azok a m. kir. Kúria tagjai előtt ismeretesek, egyébként pedig még további tárgyalásokat igényelnek és így további kialakulásukat még meg kell várnunk. Mindnyájunk igyekezete arra irányul, hogy a reformok az igazságszolgáltatás színvonalát hátrányosan ne érintsék. Az országgyűlés képviselőházában már befejezték az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását és a javaslat a közeljövőben már a felsőház elé kerül. A javaslatra vonatkozólag annakidején az észrevételeimet megtettem. Ezeknél az észrevételeknél abból az általában ismert tényből indultam ki, hogy a magyar ügyvédnek a magyar közéletben rendkívül fontos szerepe van. Ez a szerep visszanyúl a történelmi időkbe és épp ennek a szerepnek kapcsán kaptuk a „jogásznemzet" elnevezést. A jogi képzettség hazánkban a régi időkben az általános műveltséghez tartozott és egészen természetes, hogy a magyar jogász, aki kezdettől fogva a közéletben, a nyilvános szereplésre készült, nemcsak a társadalomban, de közjogi szervezeteinkben is mindig az élen állott. A magyar ügyvéd ezért nagy tekintélynek örvendett és azt a közhasznú munkájával meg is szolgálta. A magyar ügyvéd kiváló szerepe és elismert tekintélye a tudásán, a közéletben elfoglalt önzetlen szerepén felül különösen azon alapult, hogy erős nemzeti érzése minden cselekedetében megnyilvánult és hogy anyagilag is abban a helyzetben volt, amely őt függetlenné, de egyszersmind befolyásossá tette. A szociális változások, nemkülönben a gazdasági helyzet azonban nem jelentéktelen részében oda juttatta az ügyvédi kart, hogy társadalmi előkelősége a közélet nem kis kárára súlyban mindinkább veszített és az ügyvédi pályára mind nagyobb mértékben a megélhetésért való küzdelem hatolt be. Az igaz, hogy ezt a versengést, ezt a létért való küzdelmet társadalmunk és közéletünk minden terén látjuk, de épp azért, mert a magyar ügyvéd szerepe a magyar közéletben nemcsak a kenyérkereső pályát jelenti, hanem annál sokkal többet, ezt a nagy erkölcsi értéket a múltból át kell menteni. Az ügyvédi rendtartásról készült törvényjavaslat elsősorban azt tűzi ki feladatul, hogy a magyar ügyvédi karnak magyar nemzeti jelentőségét, a történelmi múltból származott ezt a nagy erkölcsi tőkét megmentse. A javaslat egyes részleteinek bírálata nem tartozik ide, de az kétségtelen, hogy az ügyvédi pályára lépők száma nem mutat egészséges fejlődést. A magam részéről már az 1932. évben rámutattam arra és pedig a jogi oktatás szabályozása tárgyában velem közölt tervezet kapcsán, hogy a jogi oktatás szabályozásának olyannak kell lennie, amely annak az egyetemen túl való hatását, gyakorlati érvényesülését vagyis a jogi életpályákat a maguk egészében veszi figyelembe. A jogi pályák túlzsúfoltsága köztudomású és az ügyvédkérdés már rég, évtizedek óta szőnyegen forog. Az egyetemen kiképzett jogásznak a bírói, közigazgatási és egyéb hivatalos pályán elhelyezkedése magában hordja a korlátozást, mert csak annyi jogász helyezkedhetik el ezeken a pályákon, mint amennyi számára ott hely van. Ellenben az ügyvédi pálya az, ahova a jogászok korlátozások nélkül tódulhatnak. A jogi oktatás reformjának tervezetéver kap-