Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A német ügyvédi rendtartás

368 DR. ZEHERY LAJOS fegyelmi vétség összefüggését a német rendtartás általában ugyanazoknak az elveknek alapján szabályozza, mint amelyek ebben a vonatkozásban a mi rendtartásunkban, úgyszintén a kir. bírák ós kii\ ügyészek fegyelmi felelősségéről szóló törvénycikkben érvényesülnek. Ez a szabályozás tárgyának általánosságában találja magyarázatát s egyben bizonysága a szabályozás helytállóságának is. 4. Különösen figyelemreméltó a fegyelmi bíróságok szervezése. A vezér-elv ebben a vonatkozásban akképen jut kifejezésre, hogy elvben az egész ügyvédség tekintetében a birodalmi kamara fegyelmi bírósága, az Ehrengerichtshof gyakorolja a fegyelmi bíráskodást; az egyes kamarák körében szervezett fegyelmi bíróság, az Ehrengericht csupán a fegyelmi főbíróságnak célszerűségi tekintetekből a helyi kamarák kebelében alakítotí szerve. Az Ehrengerichtshof áll: a birodalmi kamara elnökéből, állandó helyetteséből, a birodalmi kamarának és a Reichsgerichtnek az igazságügyminiszter által meghatározott számú tagjaiból. Az Ehrengerichtshof ügyvéd-tagjait a birodalmi kamara elnöki tanácsa jelöli ki évenkint egy év tartamára. Az ügyvéd-tagok nem lehetnek egyúttal valamelyik kamaránál működő Ehrengericht tagjai. Az Ehrengerichtshof 4 ügyvédből és 3 bíróból alakuló héttagú tanácsban határoz. Az Ehrengerichtshof szervezetében a vezér-elv a kamara szervezetén keresztül jut érvényesülésre. A helyi kamaráknál szervezett Ehrengericht elnöke a helyi kamara elnöke, vagy általa megnevezett helyettese, tagjai a helyi kamarának a helyi kamara elnöke által évenkint egy évre kijelölt tagjai. Az Ehrengericht öt tagból alakuló [tanácsban határoz és az Ehrengerichtshofnak a bíráskodásra is kiterjedő felügyelete alatt működik, ami a már említett abból az elvből folyik, hogy a fegyelmi bíráskodás szervezete egységes s a helyi tagozódás csak célszerűségi szabályozás folyománya. 5. A fegyelmi eljárásban — amennyiben a rendtartás eltérően nem rendelkezik — a Strafprocessordnung szabályai irányadók. Ezt a rendtartás kifejezetten el is rendeli. A vádat az állami ügyészség kép viseli a Strafprocessordnung szabályai szerint. Az eljárás a Strafprocessordnung szabályai szerint tagozódik azzal az eltéréssel, hogy a vizsgálatot a fegyelmi bíróság mellőzheti. A vizsgálatot a vizsgálóbíró teljesíti, a vizsgálat folyamán a tanúkat és a szakértőket a Straíprocessordnungban meghatározott eseteken felül is meg lehet esketni; egyes tanúk és szakértők kihallgatása végett azt a bíróságot is meg lehet keresni, amelynek területén a kihallgatást a legcélszerűbben lehet foganatosítani Előzetes letartóztatásnak és vizsgálati fogságnak nincs helye. A főtárgyaláson a nyilvánosság rendszerint ki van zárva; csupán a birodalmi kamara tagjai lehetnek jelen, mások csak az elnök engedelmével. A perorvoslatokra a Strafprocessordnung szabályai irányadók. X. Ezekben kiváníam ismerteíni az új német ügyvédi rendtartást s ezekben igyekeztem kifejteni az összehasolítójogi tanulmányozás eredményeként az egyes részeknél levont tanulságokat, megrajzolva az összehasonlító-jogi vizsgálódás kereteit, irányát s a kritikai szemlélet elveit. Szemléletessé iparkodtam tenni azt a szilárd meggyőződésemet, hogy egyfelől a külföldi jogrendszereknek, jogintézményeknek, jogi