Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Az orvosi műhibaperek

26 DR. TÓTH LÁSZLÓ Példával megvilágítva a most elmondottakat, a következőt lehet Jelhozni: A mészárossegéd munkaközben munkaeszközével, a késsel, baltenyerét megsebzi. Orvoshoz megy, az bizonyos kezelési módot alkalmaz, az eredmény az, hogy a balkéz elsorvad, összezsugorodik. Ebben az esetben az adott szakvéleményt a bíróság csak abban a tekintetben tudja vizsgálni és ellenőrizni, hogy vájjon helyesen indult-e ki? Tehát megállapításának az-e az alapja, hogy a felperes munkaközben munkaeszközével, a késsel, baltenyerét megsebezte. — Az ehhez fűződő további megállapításokban és következtetésekben, hogy t. i. ezáltal egy fertőzési kapu nyílott meg, hogy a fertőzés az ínhüvelyt támadta meg, hogy az ínhüvelyben a fertőzés tovább húzódott felfelé, hogy ekkor milyen kezelésre volt szükség, hogy a fertőzés okozta roncsolás milyen kieséseket okozott az izmok, idegek egy részénél, hogy ennek milyen következményei állottak be szükségszerűen síb, — a bíróság már az ellenőrzést épen a szaktudás hiányában nem eszközölheti. A korábban említett ritka eset pedig az, amikor a kiindulási pontnál a bíróság által ellenőrizhető körülményeknél ad támadási felületet a szakvélemény. Pl. abban az esetben, amikor valamelyik fél elmebetegségének megállapításáról van szó, a szakértői vélemény abból indul ki, hogy minden középiskolai érettségivel rendelkező 30 évesnél nem idősebb egyén szükségszerűen kell, hogy tudja, hogy mely országokban nincs a tizesmérték-rendszer elfogadva s mely országok használják a cirillbetüs írást s hogy milyen kormányforma van érvényben Honoluluban, tehát következésképen az a 30 évesnél nem idősebb érettségizett egyén, aki ezeket az adatokat szabatosan felsorakoztatni nem képes, a normálistól eltérőnek minősül: ezt a megállapítást a bíróságnak módjában van félretenni és ezzel a szakvélemény egész épületét romhalmazzá változtatni, mert a praemissa helytelenségét általános tudása és élettapasztalata révén a bíró megállapíthatja s a kiinduló pont helytelenségének megállapítása után szükségszerűen következik az erre felépített egész következtetés félretéteie. A megadott példákból is látható, hogy ilyen benyúlásra a lehető legritkább esetben kerülhet sor. Minthogy tehát az elmondottak szerint a szakvélemény mélyére való hatolásnak tudásbeli gátjai vannak, arra kell törekedni, hogy ez a szakvélemény ilyen ellenőrzés hiányában is alapos és megnyugtató legyen. Itt kell reámutatnom arra, hogy a köztudatban, sőt a jogászi közönség köreiben is bizonyos tévhit tartja magát. Nevezetesen az a meggyőződés él, hogy az Igazságügyi Orvosi Tanács kizárólagosan másodfokú véleményező szerv. így tehát szavát csak akkor hallathatja, ha van mit felülbírálnia, tehát