Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A német ügyvédi rendtartás

360 DR. ZEHERY LAJOS fejezet cime: „A birodalmi ügyvédi kamara" s tartalmazza az ügyvédség jogi szervezetének szabályait. A negyedik fejezet a fegyelmi felelősségre, az ötödik fejezet a Reichsgericht mellett működő ügyvédekre vonatkozó külön szabályokat, a hatodik pedig a záró és átmeneti rendelkezéseket joglalja magában. Az ügyvédi díjakról a rendtartás nem rendelkezik, mert ez Németországban külön szabályozás tárgya. V. Az üj német ügyvédi rendtartás megalkotásának egyik indítéka volt az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága. Ezt a törvény bevezetőrész határozottan ki is fejezi. E mellett a társadalom — gazdasági ok mellett politikai indítékként szerepelt az igazságügyminiszter kezében központosított vezér-elvnek megvalósítása az ügyvédség szervezete körében isEz a szervezés csupán következménye a német birodalom közhatalmi szervezetének. Az ügyvédség szervezetének összehasonlítójogi tanulmányozása ennélfogva nem terjedhet ki arra, hogy a német birodalom mai szervezetében értékelés tárgyául szolgáljon az, hogy a rendtartás elejti az ügyvédi önkormányzat elvét s az ilyen irányú értékelés összehasonlítójogi tanulságaként az önkormányzat elvét elejtő szabályozást értéktelennek állapítsa meg. Sőt, a tárgyilagos szemlélet éppen abban az esetben emelhetne kifogást a szabályozás alapelve ellen, ha a vezérelv közjogi szerkezete szerint berendezett állam az ügyvédségnek, mint igazságszolgáltatási és társadalmi szempontból nagy jelentőségű hivatáskörnek szervezetét nem az állami szerkezet alapjául szolgáló közjogi elv, tehát adott esetben a vezér-elv alapján, hanem azzal ellentétes más elvi alapon állapítaná meg. A társadalmi közösség szervezetének s az állam alkotmányjogi szerkezetének meghatározása az államot alkotó nép nemzeti sajátosságának egyik legkülönlegesebb területe. Mindazokban az életviszonyokban s az életviszonyoknak mindazokban a vonatkozásaiban, amelyek az alkotmány meghatározásának alapjául szolgáló jog szemlélettel összefüggésben vannak, az összefüggés keretei között a nemzeti sajátosság gyanánt jelentkező egységes jog szemléletnek kell érvényesülnie. Az összehasonlító-jogi tanulmányozásnak ez az újabb tanulsága biztos irányelvet szolgáltat nemcsak arra nézve, hogy a tudományos talajon álló, tehát tárgyilagos kritika milyen álláspontot foglaljon el külföldi jogintézményekkel, külföldi szabályozásokkal szemben, hanem arra nézve is, hogy adott esetben mennyiben lehet helye külföldi jogi szabályozás nemzetivé hasonításának. VI. Miként valósul meg az állam szerkezetének alapjául szolgáló rendező elv a német ügyvédi rendtartásban az ügyvédi működés szabályozása körében ? vagyis gyakorlatilag : hogyan lehet valaki német ügyvéd ? 1. Az új német ügyvédi rendtartás szabályozása erre nézve a következő: Ügyvéd csak az lehet, aki a bírói képesítést megszerezte. A képesítés kérdésének taglalását ezúttal mellőzöm, csupán azt emelem ki, hogy a bírói képesítés megszerzéséhez szükséges az egyetem jogi tanulmányainak szabályszerű elvégzése és két államvizsga letétele. A nagy államvizsgának (grosse Staatsprüfung) letétele után a jelölt az „Assessor" cimet kapja s ezáltal megnyílik a lehetősége arra,