Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A koholt bűncselekmények

A KOHOLT BŰNCSELEKMÉNYE:\. 345 lakbért adósságainak kifizetésére fordította, előbb egy kendővel kötötte be szemét, azután spárgával egy konyhaszékhez kötözte magát. Amikor mindez megtörtént segítségért kezdett kiáltozni. A koholt rablásokat „elszenvedők" sokszor beérik annak az elmesélésével is, hogy a rablók revolvert fogva rájuk arra kényszerítették őket, hogy egy sarokba állva tűrjék a lakás kifosztását. Ezt bizonyítja azután a sérteti által szétdúlt lakás és a szekrények tartalmának a kidobálása. Ez a kidobálás azonban nem mindig sikerül, mert néha feltűnő rendben feküsznek egymás mellett a kiszórt ruhaneműek és egyéb ingóságok. A meg nem történt rablások meséjéhez tartozik a lakásba hamis ürüggyel behatoló rabló, aki valamely bódító szerrel áztatott kendőt szorít a történetesen egyedül lévő nő arcára, aki eszméletlensége folytán nem tudja mi történt a lakásban. A zárt helyen megrendezett álrablásoknak két jellegzetes esetét fogom alább ismertetni. Egy cégnek már büntetett előéletű kifutója közel két esztendőig állt a cég szolgálatában s ez idő alatt igen sok pénzt kézbesített, vagy hozott a vállalat száméra anélkül, hogy a legkisebb hiányt is észlelték volna. A fiú szeretett költekezni s hogy pénzhez jusson, elhatározta, hogy a legközelebbi, reábízott nagyobb összeget elsikkasztja s önmagát, mint egy rablás áldozatát fogja feltüntetni. Az alkalom csakhamar be is következeit, mert megbízást kapott a cégtől, hogy 5000 pengőt hozzon el a postatakarékpénztárból. A fiú felvette a pénzt s visszafelé jövet, egy épülő ház előtt lerakott homokbuckából megtöltött egy már előbb magához vett kis zsákot, amelyet kabátja alá rejtett. A második emeleten lévő cégiroda földszinti raktárában egy foszladozó naplókönyvbe rejtett el 2700 pengőt, míg háromszázat magánál tartva elindult a második emeletre. Az egyik lépcsőfordulóban lefeküdt egy lépcsőfokra, a homokkal megtöltött zsákot maga mellé helyezte, a megtartott három darab százast pedig elszórva eszmeietlenséget színlelt s úgy várta meg, míg egy lakó rábukkant. „Eszméletlenségébó!" csak hosszas locsolás után tért magához s akkor elbeszélte, hogy valaki a lépcsőházban leütötte. Természetesen sem a fején, — ahol az állítólagos ütés érte. — se testének más részén sérülések nyoma nem mutatkozott, holott annak egy eszméletlen állapotban való, kemény tálaira történt zuhanás után feltétlenül be kellett volna köveikeznie. A másik eset egy pénzintézetben történt. Egy idősebb pénzkezelő egy szobában dolgozott egy, még csak rövid ideje alkalmazásban lévő fiatalemberrel. Egy napon egy bekötözött arcú ember lépett be a szobába s revolverét a szobában dolgozókra fogva, azokat arra kényszerítette, hogy egv szekrénybe lépjenek be, amelynek ajtaját rájuk zárta.' Ezután az asztalon fekvő nagyobb összegű pénzt magához véve távozott.