Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A koholt bűncselekmények

A KOHOLT BŰNCSELEKMÉNYEK. 343 A megtévedi kifutók, vagy más személyek a rájuk bízott, kézbesítendő pénzösszeget kísérlik meg elsikkasztani és e bűncselekményük leplezése érdekében adnak elő egy oly bűncselekményt, amelyet „mások" követtek el velük szemben. Annak dacára, hogy sikkasztásuk palástolására azt is éllííhaínák, hogy a pénzt ellopták tőlük, vagy elveszítették, mégis a legvalószínűtlenebb és legkevésbbé hihető okot foglalják feljelentésükbe. E jelenség csak a primitív ember észjárásával magyarázható, aki egy adag erőszakkal párosult borzalmat akar meséjébe vegyíteni, hogy azzal részvétet keltsen maga iránt, mert úgy véli, hogy a hirtelenében támadt sajnálkozás elnyomja a gyanút. Az okoskodás természetesen nem válik be, mert egy lopást elkövető ismeretlen tettes kinyomozása nehezebb, mint egy álrablás kiderítése, ahol már a kezdetlegesen megformált mese is gyanút keltő, s amelynek továbbszövését lehetetlenné teszik a váratlanul feltett kérdések. Előfordul az is, hogy a pénzösszeg, vagy valamely értéktárgy kézbesítésével, vagy megőrzésével megbízott szamély azt valóban elveszti. Félelmében az elvesztést nem meri a tulajdonosnak bevallani s ezért egy kitalált rablás elbeszélésével védekezik. Ezek az esetek még a tisztességesebbek közé tartoznak, mert pusztán a félelem képezi az indító okot s a valótlan tartalmú elbeszélés nem irányul egy bűncselekmény leplezésére. * Egy másik csoportba tartoznak a mámoros fejjel költekezők, akik miután heti keresetüket valamelyik csapszékben elverték, a házastársuktól való félelmükben nem mernek hazamenni. Ezek az emberek otthonuk elérése előtt egy kerülőt tesznek, amely kerülőbe beleesik a rendőrkapitányság épülete is, ahol feljelentést tesznek az ismeretlen rablók ellen, s csak azután térnek haza, hogy hitvesüknek elmondják az őket ért szerencsétlenséget. Előadásuk valódiságát azzal igazoljuk, hogy feljelentésüket már meg is tették a rendőrségen. Esetleges további bizonyítékok pedig a szeszes fővel való elzuhanás következtében az arcon és egyebütt látható sérülések, amelyeket természeteséé a támadó rabló ejtett. Az ily koholt rablótörténeíeknek igen gyakran sajátságos indító okai vannak és nem egyszer meglepő, sőt humoros fordulatok következnek be. Megvilágitásképen néhány esetet sorolok fel. Egy gyári munkás szombat este mulatozásra készült. Ezt a szándékát azonban nem árulta el feleségének, hanem azt füllentette, hogy a gyárba kell mennie éjszakai munkára s csak e külön munka elvégzése után fogja bérét megkapni.