Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 9-10. szám
DR. TÖREKY GÉZA 339 igazság érvényesítésében megkötik, gátolják, akkor e szabályok az anyagi igazság érdekében magyarázandók (részleges jogerő, reformáció in pejus tilalma stb.). Sokszor világosan kifejezte azt a nézetét, hogy a jogfejlődés helyes útja az anyagi igazság érvényesülését gátló korlátok lebontása felé vezet és kell is, hogy arra felé vezessen, mert a megfontolt, szilárd és elhatározott, de egyúttal független bíró felfogásának kell érvényesülnie. Ez a nyíltan vallott és őszintén kifejezett, a lélek mélyéből és lelkiismeretnek küzdelmes Ieméréséből fakadt felfogás az, amely Töreky Gézát az általa vezetett bíróságok ügyeinek intézésében és főként az általa vezetett főtárgyalásokon a rend és tekintély fenntartásában irányította. A büntető főtárgyalást arra tartotta mindenkor hivatottnak, hogy ott a a vádlottnak a védekezésre mód adassék a törvényes obszervenciák között és alkalom adassék a védőnek tárgyilagos előadásokra a legtágabb keretben, a védelem célja szolgálatában teljes szabadságot élvezve — de nem volt hive annak, hogy a tárgyalás akár a vádlott, akár a védő számára a külvilágnak szóló propaganda rostruma legyen, szószék, melyről olyan elvek és frazeológiák hangoztattassanak, melyeknek más helyen való hangoztatása a közrendbe vagy pláne a büntető törvénybe ütközheíik. A főtárgyaiások Töreky Géza felfogása szerint a nagynyilvánosság számára tartatnak, de egyedül a bünteíőügy elintézésének, a bíróság meggyőzésének céljára, tehát a vád és a vádlott részére, de nem azon célból, hogy a tárgyalási teremből a Bp. céljaitól eltérően kifelé a nagynyilvánosság számára nem méltányolható agitáció történjék. Ezen elvek érvényesítéséből következett, hogy Töreky Géza elnöklése a felekkel és jogi képviselőikkel szemben, amennyiben azok a főtárgyalás törvényes rendjéhez, hivatásához és céljához alkalmazkodtak, előzékeny és türelmes volt, de az ezen elvvel szembehelyezkedő törekvésekkel határozottan szállott szembe. Elnöklésének karakteriszíikuma volt a legbehatóbb, az összes részleteket és az egészet átfogó anyagismeret, szoros mederbevonása a tárgyalás folyamatának, a meghozott iíélet indokainak élőszóval való kihirdetésénél pedig a fogalmazásnak nyomtatásba kínálkozó szabatossága és világossága, a kifejezések plasztikus ereje és előadásnak nemes patinája. Ezek a kvalitások a nyilvánosság előtt tartott egyéb szónoklatait is jellemezték, melyekben kifejezésmódja emelkedett, de egyszerű, sokszor leszűrten rövidleges, de a lényeget annál kidomborítóbb. Ezek jellemzik megjelent írásait és előadmányait is. Tárgyalásvezető kvalitásai érvényre jutottak kiváltkép a budapesti kir. büntetőtörvényszéknél elnöklő funkcióiban, Zsitvay Leó örökében, ahol a politikai és sajtóperek során elnökölt előbb mint másodelnök, majd mind elnök, vezetvén