Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Vádirat a tanú ellen

336 SZEMLE. bírói személy, míg harmadik tagja az ipar és kereskedelem delegálíja. Ilyen kitűnően megszervezett elsőbíróság melleit a másodfokú elintézés elhagyható lenne. (Mendelényi elve.) Legkirívóbb a kettős jogkövetkezmény a Tvt. 26. és 36. §§.-iban, melyek alapján a marasztaló ítélet akár kétszer is közzétehető, — ez pedig már eltúlzott jogkövetkezmény. Az egységes jogszolgáltatás érdekét sem szolgálja az a gyakori körülmény, — hogy a polgári perben marasztalt alperest a büntetőbíró felmenti, vagy viszont. Mind ezek a körülmények arra utalnak, hogy a versenytörvény, függetlenül a külföldi példáktól, — önálló szellemben módosítandó oly irányban, — hogy ezek a túlzott, mert kétszeres jogkövetkezmények elhagyassanak. A versenyjogi szabályok csakis a tisztességtelen verseny leküzdésére szóigálhatnak, — nem pedig a versenytárs teljes tönkretételére. A mai rendszer mellett azonban ez is ^lehetséges és erre számos szomorú példa akadt. — Az elnöklő dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár zárószavaiban kifejezte, hogy a versenyjog par excellence hiteljogi intézmény és ezért nem tartja kívánatosnak e jogterületnek büntetőjogi irányba eltolását. Annyi bizonyos azonban, — hogy a jelenlegi helyzet méllányíalanságra adhat alkalmat, — amit ő, mint a törvény egyik alkotója is kiküszöbölendőnek tart. Az Országos Hitelvédő Egylet 1937. évi jelentése. Az OHE elmúlt évi tevékenységéről beszámoló jelentése részletes képet nyújt a hitelbiztonsági viszonyok alakulásáról. A budapesti bíróságok ügyforgalmi adatai évek óta első ízben némi emelkedésről adnak számot, ami a gazdasági forgalom megnövekedését juttatja kifejezésre. Ezzel szemben további csökkenés állapítható meg úgy a váltóóvások összegszerűségében és értékében, mint a fizetésképtelenségek számában és azok tartozás-összegében. Az 1956-ban felmerült 693 egyességi ügy 6%-kal, a 20 millió pengő megközelítő tartozásösszeg pedig 5%-kal volt alacsonyabb az 1935. évinél. Némi emelkedés mutatkozik, különösen az év utolsó negyedében a tartozásösszegeknéi, ami a hitelkeretek bővülésével áll összefüggésben. A felmerülő fizetésképtelenségek túlnyomó része ez ezúttal is kereskedelmi jellegű volt. Az összes fizetésképtelenségek 93 °/o-a esett a kereskedelmi és csak 7 °/o-a az ipari inzolvenciákra. A közreadott nemzetközi fizetésképtelenségi adatok csaknem valamennyi országban a hitelbiztonsági viszonyok további javulásáról adnak számot. A jelentés arra a megállapításra jut, hogy a magyar ipar és kereskedelem minden erejének latbavelésével igyekezett kötelezettségeinek eleget tenni és e kedvező adatok nemcsak a fizeíési képesség, hanem a fizetési készség lényeges megjavulásáról adnak számot. Mint aggályos jelenségre mutat rá azonban a jelentés arra a körülményre, hogy a fizetésképielenné vált cégek sorában a könyvvezetési kötelezettség teljesítésének további leromlása állapítható meg. A könyveket nam vezető fizetésképtelen cégek száma, az előző évek hasonló adatait meghaladó mértékben, az összes inzolvenciák 55°/o-ára emelkedett, úgy hogy itt a könyvvezetési kötelezettség hatékonyabb kikényszerítésére alkalmas rendelkezések bevezetése mutatkozik szükségesnek. Az OHE előtt létrejött egyességek átlagos kvótája az 1936. év folyamán 551 °/o-ot ért el. A hitelezők az OHE által ellenőrzött ügyekben 4-4 millió pengő eredeti követelésükre 1*7 millió pengőt, vagyis követelésük 38'6%-ét kapták meg. Érdekes anyagot tartalmaz a jelentés a likvidációk és csődök alakulásáról. Az OHE által lebonyolított likvidációs ügyekben az egyesség joghatálya alá eső hitelezők eredeti követelésük 27-l %-át kapiák meg; ezzel szemben az 1936. év folyamán megszüntetett 112 csődesetből vagyonfelosztással csak 23 eset végződött. Az elsőosztályú követelésekre kifizetésre került összegek e követeléseknek 5'6%-át, a másodosztályúaknál pedig csak azok 1 %-át érte el. A felosztással végződött csődesetek lebonyolítási idejének átlaga 1936-ban 41 hónap volt.