Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Az "önkéntes kilépés" jogkövetkezményei a nyugdíjjogosultság szempontjából

17 AZ ..ÖNKÉNTES KILÉPÉS" JOGKÖVETKEZMÉNYEI A NYUGDÍJJOGOSULTSÁG SZEMPONTJÁBÓL. Irta: DR. SCHWARTZ TIBOR kir. ítélőtáblai bíró. A szolgálati szerződések mint általában az egyéb magánjogi megállapodások a szerződő feleket arra kötelezik, hogy a szerződésekben foglalt kötelezettségeket kölcsönösen teljesítsék. — Lévén a hasonló szerződéstypusoknál a szerződés tárgya a munkavállaló által szolgáltatandó munkateljesítmény; a munkaadónak eminens érdekében áll az utóbbi folyamatosságának lehető biztosítása. Elvileg áll az a jogtétel, hogy a határozatlan időre szóló, illetve kötött szolgálati szerződést csak írásban közölt előzetes felmondással lehet felbontani (1910/1920. M. E. rendelet 2. §). Ez természetesen vonatkozik úgy a munkaadóra, mint a munkavállalóra. Amennyiben ez utóbbi a felmondásra való tekintet nélkül szünteti meg a szolgálati jogviszonyt, úgy két eshetőség van és pedig vagy jogos ez a cselekménye a munkavállalónak vagy nem. Az ipartörvény 95. §-a szabályozza azokat az eseteket, midőn a munkavállaló „felmondás nélkül azonnal kiléphet". A felsorolt öt eset között a legtypikusabb a b. pont, mely szerint a segéd azonnal és pedig felmondás nélkül kiléphet, ha az iparos szerződési kötelezettségeit nem teljesíti. Tekintettel a munkaügyi jogviszony sajátos természetére, mint azt a P. H. T. 285. sz. elvi határozata is kimondja, a munkaadó nem kényszeríthető és ítélettel nem kötelezhető arra, hogy a szolgálati viszonyt akarata ellenére folytassa, hanem csak arra, hogy a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével a másik félnek okozott kárt megtérítse. Ugyanez az elv áll néhány kivételtől eltekintve a dolog természetéből kifolyólag a munkavállalóra is. Megjegyzendő, hogy a munkaadó jogellenes szerződés megszüntetése folytán érvényesíthető kár mértéke rendszerint már adva van azzal az összeggel, mely az alkalmazottat törvényes vagy szerződéses felmondási idejére járó illetményekben megilleti. Nézzük már most, hogy amennyiben a munkavállaló jogos ok nélkül azonnali hatállyal szünteti meg a szolgálati jogviszonyt, úgy annak mik a közvetlen folyományai. A munkavállalóra nézve elsősorban az, hogy felmondási időre való igényét és esetleges végkielégítéshez való jogot elveszti; a munkaadóra vonatkozólag pedig, hogy érvényesítheti esetleges kártérítési követelését. A munkavállalóra azonban különböző jogkövetkezmények hárulhatnak még az esetben is, ha a szolgálati jogviszonyát törvényes formák között, tehát az irányadó felmondási idők betartásával szünteti meg. Jogállam XXXVI. évf. 1-2. fftzet. 2