Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - A területenkívüliségre vonatkozó belső jogszabályok jelentősége

A TERÜLETENKÍVÜLISÉG. 15 igényel, mivel a területenkívüliségből folyó dologi kiváltságok elválaszthatatlan kapcsolatban állanak a követ személye* jellegű kiváltságaival. A követségi palotáknak a végrehajtás alól való mentességének kérdése legutóbb a magyar bírói gyakorlatban is felmerült a görög államkincstárt egy magyar állampolgár javára marasztaló magyar bírói határozat végrehajtása során. Az ügyben elsőfokon eljárt budapesti központi királyi járásbíróság arra a szerintem kétségtelenül helyes álláspontra helyezkedett, hogy a „bírói gyakorlat által elfogadott nemzetközi szabály szerint a diplomáciai képviseletek elhelyezésére szolgáló épületek végrehajtásmentesek" ehhez képest megtagadta a görög állam tulajdonát képező és az itteni görög követség elhelyezésére szolgáló ingatlanra a végrehajtási jelzálogjog bekebelezését (14.493/1935. tkv. szám). A budapesti kir. törvényszék mint felfolyamodási bíróság az elsőbíróság végzését 1935. szeptember hó 11. napján 21. PÍ. 7315/1935. szám alatt kelt végzésével megváltoztatta és a végrehajtási jelzálogjogot a görög követség palotájára bekebelezni rendelte. A budapesti királyi törvényszék ezt a végzést azzal indokolta, hogy téves az első bíróság megtámadott elutasító végzésének az a megállapítása, amely szerint a diplomáciai képviseletek elhelyezésére szolgáló épületek mentesek a végrehajtás alól. A másodbíróság szerint „sem tételes jogszabály, sem oly bírói gyakorlat nincs, amely az idegen államok tulajdonát képező és magyar területen fekvő ingatlanoknak az illető állam tartozása fejében való végrehajtás alá vonását tiltaná s végrehajtási korlátozások csak az idegen államok területenkivüliségi jogát élvező személyekkel szemben állanak fenn. (Vh. t. 33. §)." Ennek a határozatnak az alapján a végrehajtási zálogjognak a görög követség palotájára való bekebelezése foganatosíttatott is. Ilyen körülmények között előállott egy nemzetközi jogellenes állapot, amely egyrészt Magyarországot, másrészt Görögországot diplomáciai konfliktusba sodorta. A budapesti kir. törvényszék 21. Pf. 7315/1935. szám alatt kelt végzésében foglalt az az indokolás, hogy sem tételes jogszabály, sem oly bírói gyakorlat nincs, amely az idegen államok tulajdonát képező és magyar területen fekvő ingatlanoknak az illető állam tartozása fejében való végrehajtás alá vonását tiltaná, arra mutat, hogy a fellebbviteli bíróság a felvetett kérdés lényegét szem elől tévesztette. Az kétségtelen ugyanis, hogy nincs olyan nemzetközi jogszabály, amely az idegen államok tulajdonában levő ingatlanokat általában mentesítené a végrehajtás alól, ellenben igenis fennáll ilyen tilalom, a területenkívüliség intézményénél fogva az olyan állami épületeket illetőleg, amelyek követségi palotául szolgálnak. Szerintem ez az állásfoglalás annál is inkább aggályos, mivel ahhoz, hogy az a tilalom érvényesülhessen, nincs szük-