Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Személyiségi jogvédelem és nyilvánosság

238 IFJ. DR. SZIGETI LÁSZLÓ. nának szánva, a nyilvánosság előtt történtek. A szereplők akarata sze­rint a nyilvánosságnak van szánva egy nyilvános gyűlés valamely el­érendő közösségi cél érdekében, vagy tiltakozásul bizonyos közérdekű intézkedés, esemény ellen. De a dolog természete szerint a nyilvános­ságnak vannak szánva közérdekű tárgyak kérdésében tartott hivatalos és nem hivatalos tanácskozások, parlamenti, birósági tárgyalások — természetesen tételes intézkedés a hirek közlését megtilthatja (tiltott közlés). A tanácskozásokon résztvevő személyek titoktartási kötelessége külön kérdés, a nyilvánosság, ha tételes törvény a közlést nem tiltja, a a titoktartás megszegésével megtudott hírt is közölheti. A nyilvánosság előtt történik pl. egy baleset, öngyilkossági kisér­let nyilvános helyen, utcai botrány. Ilyen esetben a magánéletre vonat­kozó hir is közölhető, amennyiben a nyilvánosság előtt történt ese­mény megértésére feltétlenül szükséges. Pl. az öngyilkosság állítólagos oka közölhető, de viszont nem engedhető meg, hogy egy férj és fele­ség közötti utcai botrány magyarázatául a házasfelek egész házaséleté­nek belső eseménye, előzményei hosszasan tárgyaltassanak és biráltas­sanak. Lényegileg ezek az elvek a képmás jogával kapcsolatban is al­kalmazandók. Közszereplő egyéneknek a képmása a közérdekű esemé­nyekkel kapcsolatban közölhető, engedelmük nélkül, továbbá azoké is a tömeggel együtt, akik valamely nyilvános eseményben részt vettek, vagy a helyszínen tartózkodtak. A részletkérdésekre az előadás idejének korlátozottságánál fogva rá nem térhetek. Még csak azt említem meg röviden, hogy vannak fontos közérdek­ből olyan esetek is, ahol a tényállítások közlése, még az esetben sem sérti a személyiségi jogot, ha a tényállítások valótlannak bizonyulnak is. így a Sajtótörvény 44. §-a szerint olyan közlemény tartalma miatt, amely az országgyűlés, vagy bizottságai, a hatóságok, vagy más, a tör­vény által alkotott testület nyilvános iratait, vagy azok nyilvános tár­gyalásait hiv szellemben és igazán közli, sem bűnvádi eljárásnak, sem kártérítési igénynek helye nincs. Hozzátehetjük, hogy a hiv közlés nem állapíthat meg személyiségi jogi sértést és így abbanhagyási igény sincs. Hiv a közlés, ha a valóságnak lényegileg megfelel a tárgyalás ismerte­tése ; szószerinti közlés nem szükséges, nem kell teljes mértékben az igazat tartalmaznia, hanem lényegileg hű képet kell adnia, a tárgyalás lefolyásáról. (K. 1609/1931. B. H. T. 807.) Nem hű a közlés, ha csak az egyik fél előadásait tartalmazza részletesen (K. 2455/931.) Mindez áll zárt tárgyalás lefolyásának hatósági engedéllyel való közlése esetén is. (K. 5369/932, 5470/932.) A hiv közlés esetén a tárgyaláson elhangzottak tartalmi valótlanságáért a közlőt felelőségre vonni nem lehet, csak az felelős a személyiségi jog megsértéséért is, aki a kijelentéseket a tár­gyaláson tette, hacsak külön közérdekű mentesség nem védi. A Bv. 17. §-ának analógiájára nincs személyiségi jogsértés, ha a tényállítás, vagy a tényre közvetlenül utaló kifejezés hatóság előtt fo­lyamatban levő ügyben a tárgyalás alkalmából szóval vagy ügyiratban az ügyre és ügyfélre vonatkozólag, vagy ha tanura, vagy más személyre vonatkozólag történt, de utóbbi esetben csak akkor, ha az üggyel össze-

Next

/
Thumbnails
Contents