Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - A területenkívüliségre vonatkozó belső jogszabályok jelentősége

A TERÜLETENKÍVÜLISÉG. 9 amelyeket a nemzetközi jog államunkkal szemben támaszt. Államunkat tehát nem szabad a nemzetközi jogrenddel való összeütközésbe kergetnünk csak azon a címen, hogy valamely anyagi vagy eljárási szabályt olyan jogviszonyokra is alkalmazni akarunk, amelyeket a törvényhozó a jogszabály megalkotásakor semmi esetre sem tarthatott szem előtt. Bármilyen legyen egyébként a jogi felfogásunk a belső jogrendszer és a nemzetközi jog viszonyáról, a területenkívüliség kérdését illetőleg a magyar törvényhozás nem hagyott bennünket kétségben azt a szándékát illetőleg, hogy ebben a vonatkozásban a nemzetközi jog rendelkezéseinek Magyarországon teljes érvényesülést kíván biztosítani. Büntetőjogi vonatkozásban a Btk. 5. §-ának utolsó bekezdése egész általánosságban jelenti ki, hogy „A területenkívüliségre nézve a nemzetközi jog szabályai irányadók". A diplomáciai képviselők büntetőjogi mentessége kétségkívül azelőtt is érvényesült nálunk, mivel annak közvetlen forrása maga a tételes nemzetközi jog. Ezzel a rendelkezéssel azonban a törvényhozó minden kétséget el kívánt hárítani abban a tekintetben, hogy mi felel meg az intentióinak. Asztalos Jenő helyesen állapítja meg, hogy „az ilyen utalás érvényesség szempontjából éppen annyi, mintha maga a törvény egyúttal felsorolná mindama rendelkezéseket, amelyek e kérdésre nézve irányadókul odaállított forrásokban, jelen esetben a nemzetközi jogban foglaltatnak; más szóval a törvény ezzel magáévá teszi, implikálja az egész tömegét az idetartozó és a nemzetközi jogban foglalt szabályoknak". Szerintem azonban a súlypont azon fekszik, hogy a törvényhozó ebben az esetben csupán a kétségeket kívánta eloszlatni abban a tekintetben, hogy a diplomáciai képviselők és egyéb a nemzetközi jog által privilegizált személyek Magyarország területén továbbra is büntetőjogi mentességet fognak élvezni és ehhez képest az 5. §. 2-ik bekezdésében foglalt az a jogszabály, amely szerint „Az ezen a területen, akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett büntettek és vétségek a jelen törvény határozatai szerint büntettetnek", a területenkívüliséget tárgyazó nemzetközi jogi szabályokban foglalt jogi korlátozásokkal nyerhet alkalmazást. Tévedés volna azonban azt hinnünk, hogy a területenkívüliségre vonatkozó nemzetközi jogszabályok a Btk. 5. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés nélkül nálunk nem érvényesülhetnének vagy hogy a területenkívüliségből folyó kiváltságok tiszteletbentartása nálunk csak az 1878. V. t. c. hatálybalépésétől vette kezdetét. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a nemzetközi jognak a területenkívüliségre vonatkozó rendelkezései nemcsak a Btk. 5. §. 2-ik bekezdésének alkalmazási körében vagyis nemcsak a belföldön elkövetett bűncselekmények tekintetében irányadók, hanem a külföldön elkövetett bűncselekmények tekintetében is.