Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények különbözősége

188 DR. SZRUBIÁN DEZSŐ szabályainak megszegéséből származott, a büntetés 3 évig terjedhető fogház és 100 forinttól 2000 forintig terjedhető pénzbüntetés lehet. A gondatlanságból (mulasztásból) eredő közveszélyü cselekményt (437. §.) 1 évig terjedhető fogházzal és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja a törvény, ha pedig valakinek halála következett be, a szabadságvesztés büntetés tartama 5 évi fogház. A pénzbüntetések kiszabásánál utalnom kell az 1928. évi X-ik törvénycikk 1. §-ára. A büntetőtörvénykönyv tehát a normál gondatlanság büntetésétől eltérő éspedig súlyosabb büntetési tétellel sújtja azt, aki a szabályok megsértésével követi el a gondatlanságot. E súlyosabb büntetési tétel részben a szabadságvesztés tartamának, részben a pénzbüntetés összegének felemeléséből vagy a pénzbüntetésnek a szabadságvesztés büntetéshez való hozzátoldásából áll. A közönséges gondatlanságtól eltérő módon, — a szabályok megsértésével okozott cselekménynek a törvény külön nevet nem ad, pusztán a súlyosabb büntetési tétel megjelölésével különbözteti meg azt az előbbitől. Elfogadható-e az a gondolat, hogy valaki szinte a szándékosságot elérő módon kövessen el gondatlanságot azon tudatban, hogy cselekménye csak gondatlanságot képez, — s mint azt az ilyenek hangoztatni is szokták, — annak következményeitől pusztán pénzbüntetéssel vagy a legenyhébb jellegű fogházbüntetéssel szabaduljanak. Mindezek alapján követelő módon jelentkezik annak szüksége, hogy a szándékosan elkövetett bűncselekmények és az eddig csak gondatlanságból elkövetettnek ismert vétségek között egy átmenet létesüljön minősített vagy súlyos gondatlanság címén. Ez utóbbi címen megállapított bűncselekmények természetesen jelentősebb büntetési tételt vonnának maguk után, minőségükben pedig esetleg a fogháznál súlyosabb szabadságvesztés büntetés nemet. Meggondolandó volna mindez, — az ember életének és testiépségének hatályosabb védelme szempontjából is, mert a technikai kultúra haladásával egyenes arányban növekszik az a könnyelműség, mely az emberélet és testiépség, lelkiismeretlenül könnyed aláértékelésében jelentkezik.