Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - A psychoanalysis és a büntetőjog

A PSZICHOANALÍZIS ÉS A BÜNTETŐJOG. 185 magasabb rendű ideálok nagyobb értékűségét; e felismerés egyfelől ezek megszeretésére hangolja, másfelől arra indítja, hogy a szexuális törekvéseket életdallamában ne engedje vezérmotivumokként érvényesülni. Közvetve bár, de erőteljesen mutat rá a szublimáció jótékony hatására Baumgarten Izidor az „Alkohol mint bünszerző" cimü 1908-ban megjelent tanulmányában (dr. Baumgarten Izidor Büntetőjogi tanulmányok Budapest, 1916. ÜL köt. 33.) „A mámor vágyát — úgymond — kétféle módon lehet kielégíteni. Vagy szeszbemllasztani az értelmet és homályba borítva a valóságot, felfüggeszteni annak helyreigazító hatását, s ily módon a nagyság, a korlátlanság, a szabadság, a boldogság illúzióit mesterségesen felkelteni. Vagy pedig túl az értelem országán az érzelmek világában, a szép kultuszában, a művészeti élvezetben nem azt keresni, ami hasznos és célszerű, nem azt, ami előrevisz, hanem azt ami gyönyörködtet, ami elragad, ami lelkesít, vagy a szórakozás különböző módjaival, habár csak rövid időre a munkaembert kifogni alkalmas a hivatás és mindennapiság hámjából." Baumgarten szerint ez utóbbi kielégítési módra kell az embereket ránevelni, mert e mód „lehetővé teszi a mámor szükségletének kielégítését és egyúttal jótékony hatással van az intellektusra azáltal, hogy erőgyűjtésre ad alkalmat az agyvelőnek, melyet vetélytársa: a szeszmámor csak el tud bénítani." Nem kétséges, hogy sexuális viszonylatban igen nagy hatóereje van az akarat-tréningnek, amire különösen Payot és Fosrster figyelmeztetnek. Ezek a — helyes értelemben vett — szublimációs módozatok a nevelés során általában, de a züllött s bűntettes gyermekek lelki világának az erkölcsi irányba átfordítása nehéz munkájánál mindenesetre figyelemreméltó eszközök s tapasztalás szerint számtalan esetben kézzelfogható sikereket arattak. A psychoanalizisnek a büntetőjog szempontjából nézetem szerint csak annyiban van jelentősége, amennyiben a psychológiát s elsősorban a lelki történések dinamikáját érintő tudásukat valóban több értékes és újszerű szemponttal gazdagította. Általában mégis veszélyes lenne, ha freudi tan mint egész a jogszolgáltatás és kriminálpolitika terén fenntartás nélkül érvényesülne, mert ez nemcsak a büntetőjog elsorvadását vonná maga után, hanem a társadalom erkölcsi alapjait is megingatná.