Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 5-6. szám - A psychoanalysis és a büntetőjog
AZ ÜGYVÉD SZEREPE. 171 suth Lajosnak Őfelsége elleni perében Kossuthot marasztalta. Amikor ő egy ügyvéd hosszas beszédje alatt türelmetlenkedni kezdett, majd már ülni sem tudott székében, felugrott, fel és alá kezdett járni az emelvényen, mérges pillantásokat vetve a rendületlenül tovább beszélő Counselre és mikor mindez nem használt, két kezével elfödte arcát, neki düleszkedett a falnak, hátat fordítva a közönségnek, — de nem szakította félbe az ügyvédet. Így egymás között lehetne órákig beszélni az ilyen kérdésekről. De nem akarok rossz példával szolgálni a hosszas beszédre hajlamos ügyvéd uraknak. Ha önök ezen néhány kiragadott kérdés kapcsán elmondott szavaimból megértették, hogy miként képzelem el én a magyar ügyvéd szerepét a büntető igazságszolgáltatásban, akkor azzal a nyugodt érzéssel fejezem be szavamat, hogy a számomra kitűzött feladatot teljesítettem. A PSY( HOAAALYSIS ÉS A BÜNTETŐ JOG. Előadta: Dr. ANGYAL PÁL egy. r. tanár a Magyar Psychologiai Társaság Kriminalpsychologiai Szakosztályának 1937. május 13.-Í ülésén. Nagy igazságot fejez ki a „sutor ne ultra crepidam" közismert, évezredes szálló-mondás. Az abból kicsendülő figyelmeztetéssel szembehelyezkedés, a különleges szaktudást követelő tudományágazattal való foglalkozás olyannak részéről, ki laikusnak számít, vagy legalább is távol esik az illető tudomány-ág hivatott művelőjétől: mindenesetre merészség, de egyben rendszerint kisebbnagyobb kárral, hátránnyal is jár. Különösen akkor, amikor az idegen hatáskörben működés a cselekvés terére lép. A zúgírász. vagyonokat tehet tönkre, — a kuruzsló életeket pusztíthat el. Ez a megállapítás szinte tilalomfaként mered elém, amikor azt a feladatot vállalva foglalom el — felkérésre — az előadói széket, hogy a psychoanalizisnek a büntetőjoggal való viszonylatáról szóljak. Hisz' a psychoanalizis eredetileg s első vonalon még ma is orvosi szemszögből jelentős, — az orvostudományok egyik ágazatánaka psychopatologiának, sajátos fejlődési alakulata, — lényegileg a neurotikus betegségek különszerü vizsgálati s kezelési módszere. Ám akkor valóban nem merészség-e s nem kárthozó vállalkozás-e: e merőben orvosi problémának jogász részéről való taglalása ? Eltekintve attól, hogy a felelősség legalább részben felkérőimet is terheli: vállalkozásom nem merészség, sőt inkább bátorság, mely némileg kötelességérzéssel vegyül. A psychoanalizis ugyanis már régtől fogva nem szorítkozik csupán a terápiára. Uj alapjait igyekszik lerakni a psychologiának, pedagógiának; állást foglal vallási és erkölcsi kérdésekben, —