Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Angyal Pál és Rácz György: A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban [könyvismertetés]

160 SZEMLE. még szélesebb rétegekben ismeretessé váljék, elesett. A bíróság álláspontja szerint nem lehet e tekintetben különbséget tenni szerző és színész között. Mindkettő művész, az egyik alkotó, a másik előadó művész. A reklám egyenlően értékes mindkettő szempontjából, bár a reklám elmaradása a színészre nézve súlyosabb kárral jár, mint a szerzőre, mert a közönség a színészí, illetve teljesítményeit csak akkor képes értékelni, ha a színészt játszani látja. Azonban mindenki, aki abból él, hogy a közönségre művészetével hasson, akár festőművész, akár író, akár a művészet egyéb ágaiban működik pl. a különböző zeneművészek, azáltal boldogul és azáltal jut előbbre, hogy a nagyközönség őket megismeri. Már pedig annak, hogy művészek szerződésekhez, illetőleg keresethez jussanak, egyik módja az, hogy nevük minél gyakrabban szerepel a nagyközönség előtt. Minthogy pedig a bíróság megállapítása szerint alperes a felpereseket a filmreklámtól megfosztoita, felperesek oly erkölcsi kárt szenvedtek, melynek jóvátételére jelképes kártérítésben („nominal damage") való marasztalás nem elegendő: ezért a bíróság felperesek kártérítési keresetének helyt adott. (Közli: dr. P/cker Ernő, ügyvéd, tszéki hites tolmács.) A m. kir. Kúria jogyegységi fanácsának 84. számú polgári döntvénye. A veszélyes üzem fenntartója tárgyi alapon nem felelős az üzem körében előfordult balesetből származó károkért, ha bizonyítja, hogy' a kárt okozó esemény nem áll okozati összefüggésben azokkal a körülményekkel, amelyek az üzemet általában veszélyes üzemmé minősítik. (1957. március 9. fclnök dr. Tóth István kir. kúriai tanácselnök, előadó dr, Almási Antal kir. kúriai bíró.) A Magyar Jogászlet pályázati hirdetménye. A Magyar Jogászegylet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank adományából pályadíjat tűz ki oly műre, amelynek tárgya : Az aranyzáradék és egyéb értékállandóságot célzó kikötések gazdasági és jogi jelentősége. — A géppel írt, fűzött vagy kötött, lapszámozott pályamunkát az 1937. évi december hó 31. napjáig keli benyújtani a Magyar Jogászegylet ügyvezető titkáránál (Budapest, V. Kosuíh Lajos-tér 12. 1. emelet 9. ajtó) a szerző nevét tartalmazó jeligés levéllel együtt. A pályázat titkos. A pályadíjban csak rendszeres és áttekinthető, elméleti és gyakorlati tájékoztatást nyújtó, abszolút szakirodalmi értékű munka részesülhet. A pályadíj összege 1000 P, azaz egyezer pengő. A bírálóbizottságot a Magyar Jogászegylet elnöke jelöli ki. A Magyar Jogászegyletet megilleti a pályanyertes mű kiadói joga a páiyázat eredményének kihirdetésétől számított hat hónapon belül anélkül, hogy a szerző ezért külön díjazást igényelhetne. Ha a Magyar Jogászegylet kiadói jogával a jelzett határidőn belül nem élne, a szerző a művével szabadon rendelkezhetik, de ebben az esetben is a mű kiadásakor a művön fel kell tüntetni, hogy az a Magyar Jogászegylet pályadiját nyerte. * A in. kir. Kúriának a váltó-, kereskedelmi és csődügyekben alakított jogegységi tanácsa az 1937. évi április hó 12. napján délelőtt 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „Ha a szerződő fél az első biztosítási időszakot követő időszakra eső életbiztosítási díj fizetésére magát az esedékességre külön írásban nem kötelezte és a díjat meg nem fizeti, az életbiztosítási szerződés már egyedül a nemfizetés okából hatályát veszti-e vagy pedig ez csak akkor következik be, ha a biztosító őt az 1927. X. tc. 5. §-ának első bekezdése értelmében a díj fizetésére felhívta és részére utólagos teljesítési időtt adott ? Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Dávid István kir. kúriai bíió.