Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Angyal Pál és Rácz György: A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban [könyvismertetés]

SZEMLE. 155 alól pusztán azú. n. magántermészetű bűncselekmények (delitos privados) képeznek kivételt, amelyek a személyi becsületet érintvén, pusztán a fé! magánindítványára üidözhetők. Előadó a spanyol államügyészség szervezetének ismertetésével végezte érdekes előadását. A Magyar Jogászegylet Magánjogi Szakosztályában februán 8-án dr. Görög Frigyes tartott előadást a dollárkövetelések sorozása címen. A dollárkövetelések jogi helyzetének témaköre három részletkérdésre oszlik: egyrészt az effektív, másrészt az u. n. sima, végül az aranyklauzulával ellátott dollárkövetelések taglalására. Áz effektív dollárkövetelések jogi elbírálása körül ezidőszerint vita nincs; a bírói gyakorlat és rendeleti szabályozás e tekintetben tiszta, bár egyelőre csupán átmeneti helyzetet teremtett. Az effektivitási kikötés joghatályossága vitán kívül áll, a hitelező jogosult a pengőben felajánlott visszafizetés visszautasítására és az effektív dollárbankjegyekben történő teljesítés igénylésére. Minthogy ez utóbbi a valutáris korlátozások következtében ezidőszerint az adós részére nem lehetséges, a követelés lebonyolítása további intézkedésig függőben van. Telekkönyvi vonatkozásban ennek a jogi helyzetnek eredménye az, hogy az adós a hitelező hozzájárulása nélkül az effekíiv dollárra szóló jelzálogjogot egyelőre nem törlesztheli. A nem effekíiv és aranyklauzulával el nem látott sima doiiárkövetelésekre vonatkozó vita középpontjában annak a bírói gyakorlatunkban jelentkező ellentétnek kérdése áll, amely abban jelentkezik, hogy míg ezen követelések egyrészt késedelem, másrészt a feleknek az értékállandóságra irányuló intenciójának megállapítása esetén 572-vel számíttatnak át, addig a telekkönyvbe bejegyzett jelzálogjogok alapján ugyanezen esetekben az ingatlan árverési vételárból csupán a jegybank felérmentes hivatalos árfolyamán, tehát 4'30-as alapon soroztainak. Ennek az ellentmondásnak megszüntetése az igazságszolgáltatási politika elsőrendű követelménye. A szükséges összhang helyreállításának az a módja, hogy a dollárkövetelések kötelmi jogi átszámítása is a felármentes hivatalos kurzuson történjék, komolyan szóba nem jöhet. Késedelem esetén, tehát ha a követelés lejárta a dollár leértékelése előtti időre esik, ez magától értetődő, de késedelem ese én kivül is a tények objektív vizsgálata alapján kétségtelen, hogy belföldi szerződő felek között a dollárkikötés minden további nélkül az értékállandóság biztosítására irányuló szerződéses akaratot jelenti, amelynek a bíróság érvényt tartozik szerezni. Figyelembe veendő ebben a vonatkozásban, hogy az 572-es átszámítás távolról sem jelent százszázalékos valorizációt. Egyrészt a dollárnak, másrészt a pengőnek a korábbi aranyparitással szemben bekövetkezett értékvesztesége folytán a most említett átszámiíái azt jelenti, hogy a hitelező mentesül ugyan a dollárdevalváció következményeitől, de viseli a pengőnek a hivatalos feliárrendszerrel immár deklarált teljes értékveszteségét. A 5'40-es kurzu3 alkalmazása viszont a valóságban egyértelmű azzal, hogy a hitelezőre hárítíaíik egyrészt a dollár 40°/o-os, másrészt a pengő 53°/o-os értékcsökkenésének egész terhe. Ez utóbbi megoldás mellett felhangzó az a hivatkozás, hogy a dollárkiköíésben rejlő előnyök mellett a hitelező tartozik a kikötéssel kapcsolatos rizikót is viselni, teljesen téves, minthogy az értékállandóságra vonatkozó klauzula útján a hitelező a maga részére sohasem köt ki különleges előnyöket, csupán effektív károsodástól kívánja magát megvédeni. Ezek szerint az egységes judikatura kialakítása érdkében a dollárkövetelések telekkönyvi sorozására vonatkozólag a kúriai ítéletekben ezideig elfoglalt álláspont volna a magasabb átszámítási árfolyam irányában módosítandó. A telekkönyvi sorozásnak a felármentes dollár árfolyamon történő eszközlése mellett két szempontot szoktak felhozni: egyrészt a jelzálogtörvény végrehajtási rendeletének szóhangzatára hivatkoznak, másrészt a valorizációs törvényünkben foglalt azon gondolat analógiájára, amely szerint a felértékelés a jelzálogjogra nem hat ki. Ezek az indokok azonban nem meggyőzőek. A jelzálogtörvény végrehajtási rendeletének