Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Angyal Pál és Rácz György: A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban [könyvismertetés]

152 IRODALOM. A közigazgatási tisztviselők képzése és képesítése. Ezzel a gyűjtő címmel adta ki Egyed István egyetemi tanár azokat a tanulmányait, amelyeket a közigazgatási képzés tárgyában az utolsó 15 évben különböző folyóiratokban közrebocsátott. Szerző az öncélú közigazgatási képzés híve; ennek következtében azt vallja, hogy a közigazgatási tisztviselők előkészítésénél kizárólag a közigazgatás különleges érdekei lehetnek a mérvadók. A közigazgatás jó ellátásához kétségtelenül szűkség van széleskörű jogi ismeretekre is, de ezek az ismeretek nem elegendők és azért az egységes jog- és államtudományi képzés ellen foglal állást. A közigazgatás a nemzet oly fontos létérdekeit van hivatva kielégíteni, amelyek nemcsak jogi eszközöket feltételeznek; a modern közigazgatás a lakosság olyan sokoldalú szükségleteinek ellátását biztosítja, hogy a közigazgatási képzés e szükségletek tudományos méltatása nélkül nem érheti el célját. A modern közigazgatási képzésnek nem lehet más feladata, mint olyan különleges közigazgatási szakemberek nevelése, akik a szükséges gazdasági és szociális ismeretekkel felvértezve a jogot a társadalmi szükségletek kielégítésének, a társadalmi bajok orvoslásának eszközévé tudják felemelni. A régi bürokrácia a jogi formákban élte ki magát, a modern tisztviselőnek a nép orvosának kell lennie. Erre azonban alapos előkészítés és különleges nevelés kell, amit a jogi karok mai tanrendje nem biztosít. Egyed lelkes hangon megírt tanulmányainak különleges jelentőséget ad a jogi oktatás újból napirendre került reformja. A közigazgatás fontosságának átérzése jellemzi a füzetet, amely mindenkép méltó az ületékesek figyelmére és a szélesebbkörü érdeklődésre is. SZEMLE. Benedek Sándor emlékezete a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet folyó évi február 6-án dr. Os^ald István elnöklete alatt teljes ülést tar.'ott, melynek tárgya dr. Nagy Dezső Bálint kir. közigazgatási bíró emlékbeszéde volt Benedek Sándor, a m. kir. közigazgatási bíróság másodelnöke és a Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályának elnöke felelt. Ahhoz, hogy Benedek Sándor működését és működésének hatásait kellően fel tudjuk mérni és értékelni, tisztában kel! lennünk a pénzügyi jogi tudomány nagy fontosságával és a gazdasági életre gyakorolt, alig felmérhető kihatásaival, nem különben azzal, ho:y ennek a legfiatalabb tudományágnak a fejlődése csupán az utóbbi időkben vett lendületet. Ezt a lendületet a mult évszázad utolsó negyedében még hiába keresnők. Adórendszerünk elmaradt volt és különösen nem valósította meg a közteherviselés arányosságát. Pénzügyi jogi irodalomnak semmiféle megnyilvánulását nem találjuk az 1886. évig, amikor is a Magyar Közigazgatás hasábjain Benedek Sándor megindítja a pénzügyi rovatot. Rendületlen kitartással lolytaíía itt a pénzügyi jog művelését és készítette eiő az 1909. évi nagy, modern Wekerle-féle adóreformot. Ennek az adóreformnak bírálatában széleskörű és eredményes működést fejteti ki a Magyar Közigazgatás hasábjain. Javaslatai igen nagy számban kerüllek bele a végleges törvényszövegbe. Tizenhatévi bírói működése után 1915-ban a kultuszminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki ahonnan azonban már 10 hónap múlva visszakerült a közigazgatási bírósághoz, mint annak másodelnöke, amely állást egészen 1954-ig töltölte be. Nagyjelentőségű dolgozata „A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései" címen írt tanulmánya. Ebben Benedek az alsófokú pénzügyi bíróság létesítése mellett tört erélyesen lándzsát. Két értékes dolgozata jelent meg a felsőház tárgyköréből. Benedek Sándort a Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya 1919-ben, megalakulásakor választotta elnökévé s ezt a tisztséget az 1956 ban bekövetkezett haláláig megtariotta. Páratlan oda-