Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Nemzetközi házassági jog

140 DR. SCHWARTZ IZIDOR gyár magánjogi jogrendet kényszerítő szükség nélkül megbolygatni, úgy ezen álláspontból az következik, hogy illegális az 1921. november 18-án 9874/M. E. szám alatt kelt kormányrendelet 1. §-ának álláspontja, mert ha a cseh kormánynak, éppen úgy mint a román és szerb kormánynak, nem volt joguk a nemzetközi jog értelmében az általuk megszállt magyar területeken a magyar magánjogi jogrendet kényszerítő szükség nélkül megváltoztatni a békeszerződés életbeléptetése előtt, úgy ebből az következik argumento a minori ad május, hogy még kevésbé volt joguk a megszállott magyar területeken a trianoni békeszerződés életbeléptetése előtt a magyar bíráskodást saját bíráskodásukkal helyettesíteni. Ezen a nemzetközi jog ellenére létesített cseh, román és szerb bíróságoknak a trianoni békeszerződés életbeléptetése előtt hozott határozatait nem ismerhetjük el legálisoknak, amint ezt az idézett kormányrendelet 1. §-a teszi, annál kevésbé, mert a kúriai Ítélet indokolásának azon állítása, hogy ezen 1. §. a trianoni békeszerződés folyománya volna, nem helytálló, mert nincs a trianoni békeszerződésben olyan intézkedés, mely a magyar kormányt az említett 1. §-ban foglalt jogszabály kibocsátására késztette volna. Midőn tehát a 9874/1921. M. E. sz. kormányrendelet a cseh, román és szerb kormányok által a trianoni békeszerződés életbelépése előtt a magyar megszállott területeken létesített cseh, román és szerb bíróságokat és azoknak határozatait legálisoknak ismeri el, megsértette az országos törvénnyel becikkelyezett fent említett hágai nemzetközi egyezményt, de megsértette a trianoni békeszerződésnek a honosságváltozásra vonatkozó rendelkezéseit is, melyeknek visszaható erőt tulajdonit, noha ezeknek a békeszerződés maga sem tulajdonit visszaható erőt, amint ezt a hágai állandó nemzet közi bíróság fent idézett döntései is megállapították, köveíkezésképen atrianoni békeszerződés életbeléptetése előtt a megszállott magyar területeken de jure csehszlovák, jugoszláv és román állampolgárság nem létezett. A megszállott magyar területek a trianoni békeszerződés életbelépéséig közjogilag Magyarországhoz tartoztak, amint ezt a kúriai ítélet is helyesen állapiíja meg, amiből az következik, hogy a megszállott területek azon lakosai is, kik külföldiek nem voltak, magyar állampolgároknak voltak tekintendők a trianoni békeszerződés életbelépéséig, sőt azon túl is, ha a békeszerződés 63. cikke által engedeti egy évi határidőn belül a magyar állampolgárságra optáltak. Magyar állampolgárok személyi állapotát tárgyazó ügyekben pedig más, mint a magyar bíróságoknak határozatait, érvényesnek elismerni, nem lehet (Pp. 414. §. 4. pont, Ppé. 33. §. 2 p. és 1894:31. t.-c. 114. §.), amennyiben nemzetközi egyezmények kivételt nem állapítanak meg. A m. kir. bíróságok tehát az 1869:4. t.-c. 19. §-ának alapján jogosultak az 1921 november 18-án 9874/1921. M. E. sz. alatt kibocsátott rendelet (Igazságügyi Közlöny 1921. p. 776) 1. §-ában foglalt jogszabályt érvénytelennek tekinteni (ezt kellett volna tennie a P. III. 2597/1931. sz. kúriai ítéletnek is), mert semminenű rendelet, az sem, mely az 1912 :63. t.-c.-ben foglalt felhatalmazás alapján kibocsáttatott, nem teheti túl magát hatályban levő nemzetközi szerződéseken. Véleményem szerint a rendelet 1. §-ának intézkedése az 1912:63. t.-c. intentiójának sem felel meg, mely a végrehajtó hatalomnak csak a háború tartamára adott felhatalmazást országos törvényeken változtatni, ha ezen változtatásokat elkerülhetetlen kényszerítő szükség követelte, már pedig ilyen szükség nem forgott fenn a békeszerződés életbelépése után a magyar törvényhozás olyan kardinális elvének felfüggesztésére, mint amilyen a Pp. 414. §. 4. pontjának illetve a Ppé. 33. §. 2. pontjának intézkedése, mely szerint magyar állampolgárok személyi állapotát (statusát) tárgyazó ügyekben csak a magyar bíróságok határozatait lehet érvényesnek elfogadni. A kúriai ítélet azon opportunus állítására, hogy a nemzetközi helyzet teremtette átmeneti állapotra a magyar törvények kizárólagos érvényesítése nem volna az élettel egybevágó, rácáfol az 1929. évi november hó 11-én Belgrádban kelt és az 1930:39.