Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Nemzetközi házassági jog

138 DR. SCHWARTZ IZIDOR deutsche Ausgabe von Kari Bergbohm, Berlin 1886, II. k. p. 509—510): „Da sie eine bloss vorübergehende Autoritat besitzt, so hat die feindliche Militárgewalt prinzipiell alle bestehenden örtlichen Einrichtungen und Zivil- und Straígesetze intakt zu lassen. Es werden daher die Landesgesetze und Institutionen soweit zu funktionieren fortfahren, als dies wahrend der Okkupation tatsáchlich möglich ist und keine dringende Notwendigkeit derén uspension oder wesentliche Ánderung erheischt." (V. ö. még: Phillimore, Commentaries upon international law, 2 kiad. 1871, t. III. p. 860 etc; Bluntschli, Das moderné Völkerrecht als Rechtsbuch, 3. kiad. 1878, §§ 727 és kv.; Heffter, Das europáische Völkerrecht der Gegenwart, §. 187.) Ezen a nemzetközi jog irodalmában uralkodó felfogást szentesítette a második hágai békekonferencián negyvennégy európai, amerikai és ázsiai állam által elfogadott 1907. október 18-án kelt nemzetközi egyezmény (nálunk becikkelyezte az 1913:43. t. c), mely a szárazföldi háború törvényeit és szokásait kodifikálta (francia címe : Convention concernant les lois et coutumes de la guerre sur térre). Ezen egyezmény függeléke III. részének 43. cikke így szól: „L'autorité du pouvoir légal ayant passé de fait entre les mains de l'occupant, celui-ci prendra toutes les mesures qui dépendent de lui en vue de rétablir et d'assurer, autant qul'Ü est possible, l'ordre et la vie publics en respectant, sauf empéchement absolu, les lois en vigueur dans les pays" A kifejezettekhez képest tehát nem lehet kétséges, hogy a cseh kormány megsértette a nemzetközi jogot, midőn az 1919. július 13-án kelt 320. számú törvényével, tehát a trianoni békeszerződés életbelépése, azaz 1921. július 26. előtt, a magyar házassági jog által statuált kötelező polgári házasság helyett a fakultatív polgári házasságot vezette be az általa megszállt magyar területen, mert a nemzetközi jog mai állapotában akkor sem volna kétségbe vonható, hogy semminemű nemzeti törvény nem helyezhet hatályon kívül egy nemzetközi egyezményt, ha a hágai állandó nemzetközi bíróság (Cour permanente de jusíice internationale) ezt egy jogi véleményében expressis verbis nem is mondta volna ki (dr. Geöcze Bertalan, Nemzetközi bíróságok hatásköre, Budapest 1930 p. 206). A nemzetközi jog ezen megsértésének mentségéül még azt sem lehet felhozni, hogy a cseh kormányt ezen reformra valamely kényszerítő szükség késztette volna. A Kúria idézett ítéletében helyesen állapítja meg, hogy a nemzetközi jog elfogadott szabálya szerint Magyarországnak a csehek által megszállott területe a trianoni békeszerződés életbelépésének napjáig (1921. július 26-ig) közjogilag Magyarországhoz tartozott és hivatkozással a feníjelzett hágai nemzetközi egyezményt becikkelyező 1913:43. t. cnek ide vonatkozó részére helyesen konstatálja, hogy a cseh kormány a trianoni békeszerződés életbelépéséig nem volt jogosítva arra, hogy az általa megszállott magyar területen a magyar házassági törvény helyébe más jogszabályt léptessen, mert a magyar törvény érvénybentartása „elháríthatatlan akadályba nem ütközött." Ezen előzmények után azt lehetne hinni, hogy a Kúria a felperes keresetének helyt adott és a fent említett házasságot nem létezőnek (matrimonium non existens) jelentette ki; de nem ez történt, hanem a Kúria a keresetet a „locus regit actum" szabálynak téves alkalmazásával elutasította, nem fontolván meg, hogy a „locus regit actum" szabály feltételezi azt, hogy azon helyi törvénynek, mely a házasságkötés alaki érvényességére mérvadó, érvényes törvénynek kell lennie, már pedig nem lehet érvényesnek tekinteni olyan helyi törvényt, mely egy nemzetközi egyezmény megsértésével jött létre. Ezt a Kúria maga is, mint fentemlítve volt, helyesen állapította meg és így önmagával jutott ellenmondásba, midőn egyrészt konstatálja, hogy a cseh kormány nem volt jogosult a trianoni békeszerződés életbelépése előtt a magyar házassági törvényen változtatni, másrészt pedig ezen a nemzetközi jog szerint érvénytelen cseh helyi törvényt a locus regit actum szabály alkalmazásának alapjául elfogadta, de észre nem veszi, hogy ily módon a nemzetközi jognak a cseh kormány által el-