Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet jelen helyzete és jövő fejlődése

122 DR. OPPLER EMIL részletekkel a tag egy évet meghaladó késedelembe esik, úgy a régi hátralék miatt sem intézeti tagsági jogai nem szünetelnek, sem ügyvédi kamarai tagsága nem törölhető. Kiemelendő, ha az ügyvéd tagsági jogainak szünetelése alatt meghal, hátramaradottjainak ellátási igényei fennállanak. Tekintettel az ügyvédség anyagi meggyengülésére, a budapesti kamara kérelmére a törvény a tagsági járulékot 5 évre lecsökkentette, hangsúlyozva, hogy ez a leszállítás az intézet szolgáltatásainak csökkentésére okul nem szolgálhat. Ha emiatt a díjtartalék nem gyarapítható, úgy ennek egészben, vagy részben szünetelnie kell. Az ellátások emelését sem a törvény, sem a rendelet nem tiltja el. Igen fontos a törvény 17. szakaszának az a rendelkezése, hogy a szolgáltatások teljesítésének biztosítását, a fedezet módszerét az intézet teljesen szabadon határozhatja meg. Amint látjuk, a törvény számol az ügyvédség anyagi helyzetével, leszállítja a járulékot, az egyes tagnak hátralékai törlesztésére az eddiginél hosszabb haladékot ad, a szünetelés alatt is fenntartja az igényjogosultak anyagi jogait, — másrészt a halasztási határidő lejárata után a törlés keresztülvitelét teljes szigorral követeli meg. A szigor keresztülvitelének garanciáit a kamarákkal szemben foglalt rendelkezések tartalmazzák. A T. 8. §-a szerint a díj meg nem fizetés miatti szünetelés egy évi tartamának lejáratát követő egy hónapon belől a kamarának meg kell hoznia a törlési határozatot. Ez ellen felebbezésnek van helye, amelyet a kamara nyolc nap alatt köteles felterjeszteni. Az ügyvédi tanács ezeket a felebbezéseket soronkivül intézi el. A jogerőre emelkedéstől számított 30 nap alatt a törlést kimondó határozatot a hivatalos lapban közzé kell tenni. Ha a kamara ezt a kötelességét megszegi, úgy az intézet a kamarától nemcsak a tag hátralékos járulékát, hanem az ezzel egyenlő öszszegü bírságot követelheti. Fennállván a kamara visszkeresete, a mulasztásban vétkes kamarai tisztviselő és a törvénnyel ellenkező határozatot megszavazó választmányi tagok ellen is. E törvényhely nemrég viták kútforrásává vált Megtörtént t. i., hogy a régi hátralékai egyötödének megfizetésével késedelmes tag ellen megindult a törlési eljárás, a törlési határozat meghozatala után a tag ezt a járulékot, amely miatt az eljárás megindult, megfizette, — de az időközben már esedékessé vált újabb járulékot nem. A kamarák egyrésze — igy a budapesti — ez alapon a törléstől elállt; a kamarák másik része azonban a törvényt szigorúan betartván, — minthogy időközben már esedékessé vált és törlés tárgyává lehetett újabb járulék, — ezeknek megfizetésétől tette függővé a törlés foganatosításának mellőzését. Jogorvoslat folytán a vita a Kúria ügyvédi tanácsa elé került, amely több ízben foglalkozva ezzel a kérdéssel, egy alkalommal 5—6 esetben az enyhébb, későbbi alkalommal pedig több esetben a szigorúbb álláspontot foglalta el. Nézetem szerint itt nem lehet szigorú, vagy enyhe álláspontról beszélni, hanem amikor a törvény azt mondja, hogy a fizetés napjáig esedékes minden járulék megfizetése szünteti meg a törlés foganatosítását, úgy a törvény szava, szelleme és indoklása szerint az úgynevezett szigorú eljárás a helyes. Egyáltalán nem mond ellent ennek az értelmezésnek az 1934:11. t.-c. 16. §-ának intézkedése sem. De még ha így is volna — lex posterior derogat priori. E kérdés firtatása egyelőre nem a nyugdíjintézetre tartozik és nem annak érdeke. Amig a kamara az ügyvédet nem törölte, addig felelős annak tagdijáért és ő tartozik helyette megfizetni. Tehát a kamarák érdeke, hogy minden eszközzel — természetesen az emberiesség határán belől — a járulékot behajtsák. A nyugdíjintézet számára ez a kérdés csak akkor válik aktuálissá, ha valamely kamara feltűnően hanyagul teljesítené a nyugdíjjárulékok beszállítását és az a gyanú merülne fel — ami a kötelező hátralékkimutatásokból megállapítható — hogy nagyfokú gondatlanságot, sőt esetleg szándékos hanyagságot tanusit a tagdijak behajtásánál és a törlési eljárás keresztülvitelénél. Éppen ezért egyelőre az intézet a várakozás álláspontjára helyezkedik; ad 6 hónapot