Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - A bírói gyakorlat tényállásáról. Hozzászólás egy készülő jogegységi határozathoz

A BIRŐI GYAKORLAT TÉNYÁLLÁSÁRÓL. 119 Ebből folyik, — fejezi be az alperes biztosító, — hogy nem lehet őt sem a biztosítási összeg megfizetésére kötelezni. Ezzel szemben a felperes a törvény 10. §-ának utolsó bekezdésére szokott rámutatni, amelyből szerinte következik, hogy a szerződés mindaddig hatályban van, amíg le nem telt a biztosító által a biztosítottnak adott utólagos díjfizetési határidő. Amire az alperes megint azt szokta kifejteni, hogy a 10. §. és a 9. §. közt semmi összefüggés nincs és rámutatott arra, nogy a 10. §. az utólagos határidő megadását egyáltalán nem teszi a biztosító kötelességévé, — a 9. §. pedig csak a külön kötelezett díj tekintetében statuálja a biztosítónak ezt a kötelességét.3 Szerény nézetem szerint a viták végleges elintézését a jogegységi tanács leendő döntése az esetben, ha a kérdés azzal a szöveggel marad meg, amelyet fentebb idéztem, nem fogja feltétlenül meghozni. Úgy vélem inkább elméleti jellegű az a kérdés, vájjon a szerződés hatályát veszti-e. A gyakorlat embereit, amikor a szóbanforgó kérdéseken tépelődnek, nem az^ a kérdés foglalkoztatja, vájjon a szerződés hatályát vesztette-e ? Ők azt szeretnék autentikus helyről hallani, vájjon az ismertetett helyzetben köteles-e a biztosító a biztosítottnak valamit írni, ha igen, mikor, milyen formában és mit ? továbbá, hogy mily kihatása van az írás elmaradásának a biztosító díjigényére és a biztosítottnak az életbiztosítási összegre vonatkozó igényére? Mindezek folytán bátorkodom javasolni, hogy a döntésben vagy indokaiban adassék felelet a következőkre: „Ha a szerződő fél az első biztosítási időszakot követő időszakra eső életbiztosítási díj fizetésére magát a törvénynek (1927 :X. tc. 9. §-ának) megfelelő írásban nem kötelezte és a díjat lejáratkor meg nem fizette: köteles-e a biztosító őt az 1927. évi X. tc. 5. § 1. bekezdésének megfelelő levélben a díj fizetésére felhívni ? Nemleges esetben: A díjfizetés elmaradása megszünteti-e a biztosítónak díjigényét és a kedvezményezettnek a biztosítási összegre irányuló igényét ? Igenleges esetben: Mi a jogi következménye a levél elküldésének: a) a biztosítónak díjigényére; b) a kedvezményezettnek az életbiztosítási összegre irányuló igényére ? Feltehető, hogy az eldöntendő kérdéseknek ilyetén exponálása kidomborítja azokat a nehézségeket, melyek abból állanak elő: a) hogy az 1927 :X. tc. 9. §-a teljes határozottsággal kizárja a 2-ik, stb. évi díj bírói érvényesíthetését; b) hogy nem lehet sehogysem összeegyeztetni a jogérzettel a díjigény nélküli kockázatviselés gondolatát. Ezeknek a kérdéseknek autentikus megválaszolása alkalmas lehet arra, hogy megszüntesse a bíróságok folytonos tépelődései, ítéleteik divergenciáját és az ügyfelek jogállapotának bizonytalanságát. s L. ugy a vita exponálására, mint megoldásának egyik irányára vonatkozólag dr. Újhelyi József cikkét: „Az életbiztosítási szerződések megszűnése és a szerződéses bírság követelhetése" a Jogállam 1932. évi 7-ik számában.