Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - A kormányzói jogkör kiterjesztése

110 BUZA LÁSZLÓ jogi szabályok alapján történik, melyek kifejezetten provizórikus jellegűek. A provizórikus szabályok nem rendezhetik az államfői méltóságot és hatáskört úgy, hogy az a monarchikus államforma kritériumainak megfeleljen. A monarchia és provizórium egymást szükségképen kizáró ellentétek. A monarcha államfői hatalma nem lehet provizórikus s a provizórikus államfői szerv nem lehet monarcha. A kormányzónak a királyétól különböző jogállása a provizórium szükségszerű folyománya és nem jelenti azt, hogy Magyarország államformája köztársaság lett. Az államforma kérdését nem szabad a kifejezetten átmeneti állapotok és rendelkezések alapján bírálni el. Nem lehet azt mondani, hogy a monarchia minden interregnum alatt köztársasággá lesz s csak a trón betöltésével alakul vissza monarchiává. Hogy a mostani interregnum Magyarországon a nemzet akaratán kívül fekvő okok miatt szokatlanul sokáig tart, az a helyzet jogi megítélésén mit sem változtat. Magyarország államformája minden kétséget kizáró módon királyság. Csak az államfői hatalom gyakorlásának provizórikus rendezése nem monarchikus jellegű, mint ahogy nem is lehet az. Ebből következik, hogy a kormányzói jogkört — ha fennmarad a kormányzói intézmény provizórikus jellege — nem is lehet szabályozni úgy, hogy annak alapján az államnak monarchia jellege legyen. Ez természetesen nem sikerül a Csekey-féle elgondolás szerint sem Csekey megadja ugyan a kormányzónak a teljes királyi hatáskört, de mivel a monarchia kritériumát szemben a köztársasággal abban látja,1) hogy monarchiában „az államfő elvileg életfogytiglan működik" s hogy „a monarcha örökletes jogon, a köztársasági elnök pedig választás útján kerül az állam élére", kétségtelen, hogy a kormányzónak a teljes királyi hatalommal való felruházása sem biztosítaná, még az ő saját megállapítása szerint sem, a proviziórikus közjogi rend monarchikus jellegét. Ezt természetesen nagyon jól tudja Csekey is. Javaslatainak elfogadásától nem is a monarchikus jelleg biztosítását, hanem csak a királyság intézményének megerősítését várja. De vájjon tényleg megerősítené-e a királyság intézményét a kormányzónak a teljes királyi hatalommal való felruházása? Nézetem szerint nem. Éppen ellenkezőleg! A királyság intézménye érdekében arra van szükség, hogy a jelenlegi állapot provizórikus jellegét a tételes közjog is kihangsúlyozza. Igaza van Csekey-nek, hogy „a hosszas interregnum a monarchikus gondolat elsorvasztásához vezethet". De ha már az interregnumot megszüntetni nem lehet, minél erősebben ki kell domborítani, hogy a fennálló állapot ideiglenes. A polgárban kétségkívül meggyöngülhet „a királyság intézményéhez való ragaszkodás érzése", ha azt látja, hogy „az államot király és az ősi alkotl) I. m. 9. lap.