Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Az özvegyi jogot korlátozó ítélet hatályának kezdete. Az örökbefogadási szerződés kormányhatósági megerősítése

AZ ÖZVEGYI JOGOT KORLÁTOZÓ ÍTÉLET 103 utalva (pl. telekkönyvi kérdés); az állami, törvényhatósági, községi tisztviselők, közjegyzők elleni kártérítési perek; általában a közjogi vonatkozású perek. Hosszú ideig idetartoztak a szolgalmiperek, gazdatiszti perek ; és amikor Gaiger Miklós az L tanácsba került, azóta idetartoznak a szerzőjogi perek (ezeknek lett aztán előadója Alföldy Dezső, aminek köszönhetjük az ő értékes művét, a Magyar Szerzői Jogot). A perenkívüli örökösödési ügyek régebben más tanácsnál voltak; később ezek is az L tanácshoz kerültek. Idetartoznak a hazaárulási perek is. Ilyen mező lévén, természetes, hogy az örökösödési jogon kívül más területekre is kiterjed a tanács gyakorlata, és az örökösödési perekkel kapcsolatban is sok más területet érintett. így elsősorban a családijogból különösen a közszerzeményi jogot, mert a közszerzeményi kérdések főként éppen az örökösödési perekkel vannak kapcsolatban, — úgy, hogy a közszerzeményi kérdéseknek, külön vagyonkérdéseknek százféle változata fordult meg a tanács előtt. Az egyes tárgyakat igyekeztem részletekben úgy beosztani, hogy az egyes alkérdések elkülönítve legyenek pl. az özvegyi jog beosztása ez: mikor illeti az özvegyet özvegyijog, mikor nem? — a második asszony özvegyijoga; — teljes özvegyijog; — mire terjed ki az özvegyijog? — az özvegyijogba beszámítás; — az özvegyijog érvényesítése általában, — továbbá ajándékkal szemben, — közös végrendelettel és örökösödési szerződéssel szemben; — az özvegyijog felemelése, ideiglenes szünetelése; — az özvegyijog rendezése a férj rendelkezésével; — az özvegyijog korlátozása: ki kérheti? — a korlátozás feltételei, mértéke, módja, a korlátozást kimondó ítélet hatálya; — az özvegyijogtól a kötelesrész mentesítése; — az özvegyijog megszűnése, érdemetlenség; — az özvegy mikor köteles biztosítékot adni; — az özvegy követelése és az özvegyijog; — kiházasítás; — két özvegyijog összeütközése; — vegyes kérdések. I. Az özvegyijogot korlátozó ítélet hatályának kezdete. 1. Az elvont haszon a keresettől (nem az ítélettől) jár, mert az alperest özvegyijog már kezdettől fogva nem illette (1493/1912. X/16 — ellenkező 4547/1912. — 1913 IV. 1., 2864/1913.) Megjegyzés: Ez nem korlátozás esete, mert a férjnek (örökhagyó) az alperessel (özvegy) szerzett közszerzeményi jutalékáról van szó, amelyre az 1840: VIII. tc. 18. §. szerint a 2-ik feleséget özvegyi jog egyáltalán nem illeti. 2. Özvegyijog korlátozásánál a végrehajthatóság nem mondható ki; ez az özvegyijog jogitermészetéből folyik. 1725/1920. VI. 28. — 1980/1923. IV. 10.) 3. Az özvegyijog korlátozásának hatálya csak a jogerős ítélettel áll be. (2848/1922. VI. 26. Lásd: 3041/1906, 10688/1906.) 4. Az özvegyijog korlátozása; a Kúria kimondja, hogy a korlátozás hatálya a mai nappal (az ítélet napjával) beáll; ebből követ-