Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 2. szám - Az olasz Pp. perorvoslati rendszere
78 DR. IBRÁNYI ISTVÁN. kézbesítésétől, a mulasztási Ítéletnél az ellentmondás határidejének lejártától kell számítani. A fellebbezési bíróságnak címzett folyamodáshoz letéti bizonyítványt kell csatolni, mely azt igazolja, hogy a törvény által előírt összeget (25—150 Urát) letétbe helyezték. A folyamodó fél ellenfele nyilatkozatát és a vonatkozó bizonyítékait a folyamodás kézbesítésétől számított 50 nap alatt ellenfolyamodásban (in controcricorso) adhatja be. A semmítőszék visszautasítja vagy elfogadja a folyamodást. Visszautasítás esetében a folyamodót az okozott költségekben marasztalja. Ha a semmítőszék a folyamodást elfogadja, részben vagy egészben megsemmisíti a megtámadott ítéletet, az ítélettel együtt megsemmisülnek mindazok a korábbi eljárási cselekmények, melyek az ítélet alapjául szolgáltak; amikor az ítéletet csak részben semmisíti meg, az azzal Össze nem függő részek érvényben maradnak. Egyúttal az ügyet az alsóbíróságnak vissza is küldi. Ez a bíróság önállóan jár el, s hoz ítéletet, melyet ugyanazon felek ugyanazon okból is megtámadhatnak, mint az elsőt. Ha ezt a második ítéletet is ugyanazon okból semmisítik meg, mint az elsőt, az a bíróság, melynek újból visszaküldik, már köteles a semmítőszék által megszabott irányelvekhez alkalmazkodni. A semmítőszék tehát csak a semmisség kérdésében dönt, s ha ad is követendő álláspontot, az újabb határozathozatalt az alsóbb bíróságra bízza. A semmítőszék ítélete további jogorvoslattal már meg nem támadható. Az olasz Pp. perorvoslatainak áttekintése után szembetűnik az igazolás és a felfolyamodás hiánya, melynek még a nyoma sem fedezhető fel. Azonban az olasz Pp. egész felépítése és struktúrája olyan, hogy perorvoslati rendszere ezek nékül is kerek egész és mondhatni talán, hogy valamikép nem is érzi azok szükségét. Az egyes perorvoslatok igénybevételi lehetőségét, feltételejt tekintve szembetűnik az is, hogy azok nincsenek értékhatárhoz kötve. Értékhatár egyedül a hatáskört determinálja, a békéitelő (óO liráig), a járásbíróság (1500 liráig) és a polgári, valamint a kereskedelmi törvényszék (löOOIirától felfelé) elé, mint elsó fokú bíróság elé tartozó ügyek tekintetében. — Fellebbezéssel általában minden ügyben lehet élni s annak elbírálása a járásbíróság, a polgári és kereskedelmi törvényszék, mint másodfokú bíróság, és a „Corte d' appeüo" ügykörébe tartozik aszerint, hogy az első fokon melyik bíróság döntött. Az összes másodfokon hozott ítéletek a semmítőszékhez felkerülhetnek s így a nagyobb és kisebb értéket képviselő ügyek alaki és anyagi jogi tekintetben különbség nélkül egyenlő elbírálás alá kerülnek. Tehát egyes jogkérdések, alaki és anyagi jogszabálysértések fokminőségi elbírálásánál az ügyek súlyát nem az abban képviselt materiális érték, hanem maga az alaki vagy anyagi jogsérelem megtörténte adja meg. Meg kell említeni még az ítélet kijavítását, melyet a törvény a fenti jogorvoslatok általános rendelkezéseinek fejezetében tárgyal és melyre vonatkozólag külön szabályokat ír elő. Ha az ítélet kiigazítását, kiegészítését, vagy kijavítását a felek egyértelműleg kérik, közösen előterjesztett folyamodásukra dönt a bíróság. A feles dissensusa esetében a bíróság kontradiktorikus eljárás után határoz A kijavítást itt is fel kell jegyezni az eredeti ítéletre. Az egyes nemzetek jogszabályaiban, különösen a processuális jogokban megnyilvánul az a belső karakter, mely az egyes általánosan elfogadott jogelveket a gyakorlati keresztülvitel részleteiben, alapgondolataik sérelme nélkül ugyan, de mégis átformálja. Az olasz Pp. is visszatükrözi az olasz mentalitást, melynek a néplélek gondolat- és érzésvilágán át szerzett ismerete ad magyarázatot azokra a részletkérdésekre, melyek különben különösnek s talán egész érthetetlennek látszanak.