Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI

30 DR. PUKY ENDRE fásában. Sőt még sokkal kevésbbé alkalmas erre a mi bíróságunk előtti eljárás, mint az, amelyet a polgári perekben folytatnak. De vannak kivételes esetek, amikor is bíróságunknak törvényes hatáskörében eljárva határoznia kell egyesek jogai tekintetében anélkül, hogy ezeket cz eljárásba be kellene vonnia. Tehát a bíróság ilyen esetben nem is folytat eljárást azzal az egyénnel szemben, akinek valamely jogát érintő határozatot kell hoznia. Tehát minthogy — amint fentebb mondottam — a mentelmi jognak nem az a célja, hogy a hatóságok intézkedései jogával vagy „az igazságszolgáltatással szemben mintegy szabadságlevelet adjon, valakinek olyant engedve meg, ami másnak nem szabad" — újból Nagy Ernőt idéz^m — „hanem, hogy útját vágja az önkénynek," ezekben az esetekben eljárás nem lévén, nem is lehetne ,szó a sérthetetlenség jogának előtérbe lépéséről és érdekes, hogy mégis egy ilyen eset folytán merült fel az a kérdés, hogy a bíróság nem sértette-e az egyik ház mentelmi jogát. A konkrét ügyben, mint tudjuk, a bíróság a választói törvény 128. §-ába foglalt azt a rendelkezést alkalmazta, hogy a bíróság „felfüggeszti annak a személynek választói jogát és választhatóságát, akinek cselekvése a választás, vagy valamely szavazat érvénytelenítését okozta." Azokat a személyeket, kiknek cselekvése a választás vagy valamely szavazat érvénytelenítését okozta, be sem kell vonni a bíróságnak abba az eljárásba, mely valamely megtámadott választás feletti ítélkezés végett folyik. Meg sem kell hallgatni ezeket a személyeket. Ezt perjogi szempontból egyesek talán kifogásolhatják, de ez így van. Nemcsak az 1925:XXVI. t.-c. rendezte ezt így tételesen, de így volt ez már az 1899:XV. t.-c-ben is s hogy ezt a törvényhozás már akkor tudatosan így rendezte, kitűnik e törvény indokolásából: „A 122. §. értelmében nem kívántatik meg az, hogy ama személy, aki az ítéletben ezen következményekkel sújtatik, az eljárásban mint fél befolyt légyen." E tételes rendelkezések folytán tehát ahhoz, hogy a közigazgatási bíróság felfüggessze azoknak a személyeknek választói jogát és választhatóságát, kiknek cselekvése a választás érvénytelenítését okozta, e személyekkel szemben semmiféle eljárást nem kell folytatni. A felfüggesztés, köznyelven szólva, fájdalommentesen történik. Magából ebből már kétségtelen, hogy még csak lehetősége sincs annak, hogy valamely törvényhozó ily eljárással indokolatlanul zaklatható, vagy terrorizálható legyen. Kétségtelen, hogy az inviolabílitas joga nem arra való, hogy a jog érvényesülésével szemben védje a parlamenti tagot, hanem oly eljárások ellen, melyek a jog érvényesítésének célját csak színlelik s éppen a zaklatás kedvéért indíttatnak. Azok, akik abban a konkrét ügyben oly nézetet vallottak, hogy a bíróság megsértette egy felsőházi tag mentelmi jogát, nem jelöltek meg semmi oly eljárást, melyet azzal a parlamenti taggal szemben zaklatásnak minősítettek volna s amelynek folytatásával e bíróság mentelmi jogot sértett. Tehát úgy látszik, nem is a felsőházi taggal szemben folytatott eljárásban látták a mentelmi jog megsértését, hanem azzal az érdemi Ítéleti rendelkezéssel, melynek további jogkövetkezménye a felsőházi tagsági jog elvesztése volt. A törvényhozói hivatás ellátásának megakadályozását tehát magában az írdemi ítélet meghozatalában látták. Hát a sérthetetlenség joga nem az érdemi döntésekkel, hanem a zaklatásra alkalmas eljárásokkal szemben van hivatva védeni a törvényhozót. Azonkívül annak a törvényhozónak felsőházi tagságát nem a közigazgatási bíróság szüntette meg valamely intézkedésével, hiszen erre bíróságunknak nem is terjed ki hatásköre. A bíróság az előtte tárgyalt közjogi perben a törvény rendelkezésének megfelelően mellékintézkedésként felfüggesztette egy évre választói jogát és választhatóságát egy olyan egyénnek, aki történetesen tagja volt a felsőháznak. A bíróság Ítéleti rendelkezése azonban csak eddig terjed. Hogy a választói jog felfüggesztése mily további jogkövetkezményekkel jár, etekintetben a közigazgatási bíróság nem rendelkezett. E jogkövetkezmények tekintetében már tételes törvényeink rendelkeznek. Azok, 'akik mégis mentelmi jogsérelmet kerestek, elismerték, hogy itt nem folyt büntető eljárás, de a közigazgatási bíróság ítéletének az illető felsőházi tagra vonatkozó részét a büntető eljáráshoz azzal akarta hasonlatossá