Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8-9. szám - Hitelezési kötelezettség

HITELEZÉSI KÖTELEZETTSÉG. 331 Azonban helyesebb és egyben jelenleg már uralkodó is az egyenes kikényszeríthetőséget valló nézet.49) A Kúria is hangoztatja ezt a tételt;50) adott esetben marasztalt is a kölcsönösszeg folyósítására.51) Emeljük ki azt is, hogy az ígért kölcsönt (általában hitelt) elvileg — hacsak idevágólag ellenkező kikötés nem történt — feltétlenül, minden biztosíték nélkül kell nyújtani.52) Hogy egyáltalán felmerülhetett az, mintha a pactum de mutuo dando nem szülne semmiféle kötelmet, azt nem tudom másként magyarázni, mint azzal a római jog kezdeti idejéből, a régi ius civile-bői kisértő egyetemi emlékünkkel, hogy a „pactum"-ok nem „contractus"-ok és így eredetileg nem szültek perelhető igényt: . . . nudum pactum non parit actionem (sed exceptionem) .. ,53) Ezt a kezdetleges felfogást azonban tudvalevőleg már a római jog is meghaladta. Ait praetor: „Pacta conventa, quae neque dolo, neque adversus leges . . . facta sunt, servabo".54) Már azt a felfogást, hogy van ugyan perelhető igény, de csupán kártérítésre, gyakorlati megfontolások is magyarázhatják.05) 49 A kölcsönösszeg folyósításának kikényszerítésére ugyanúgy kell végrehajtást vezetni, mint bármely pénzkövetelés behajtására. így Windscheid is : (es) gelten die gewöhnlichen Grundsátze etc. (id. h. 573. 1. szöveg, és 18. j.). — Ehrenzweig id. h. 140. 1.: Az előszerződésből igény származik a szerződés létesítésére, reális szerződéseknél a res adására is („Zuzáhlung des Darlens") ; 399. 1. : kölcsönelőszerződésből perelni lehet a kölcsönösszeg lefizetésére. — MTjav. a kölcsönt és kölcsönelőszerződést (1318.) tárgyalván, nem tartalmazza az igénynek sem kizárását, sem kártérítésre korlátozását. — Svájci Obi. — R. szerint (I. alább közelebbről) nem is lehet kétség. 50 V. 4047/1928., JH. 1930. 601. (mégis elutasítás, egyéb okból). — Legújabban V. 719/1936. JH 1936. 895. (feloldás): „ ... az újabban követett bírói gyakorlaton alapuló jogszabály, hogy ... ha a kölcsönnyújtásnak lényeges feltételei . . . megállapíttatnak, . , . a kölcsön adására vonatkozó igéret ... "a kölcsön valóságos nyújtására való kötelezésre és nem csupán kártérítés követelésére nyújthat alapot." Azonban csak clausula rebus sic stantibus mellett („amennyiben a megállapodás létrejöttétől kezdve a viszonyok nem változtak".) sí III. 7714/1930., JH. 1931. 490. 52 Imént id. JH. 1931. 490, A Kúria ezt — helyesen — abból vezeti le, hogy a már létesült követelésekre sem kell általában biztosítékot adni. „ A követelés biztosításához való jog magából a kötelezettséget megállapító jogalapból még nem következik, hacsak törvény azt külön meg nem engedi, vagy aziránt a felek szerződésileg me^ nem állapodtak." Ez az elv hasonlóan : III. 785/1922. MD. XVI. 8., sőt már: 1265/1909, MD. III. 165. 53 Czyhlarz, A római jog institutiói (Szászy-Schwarz-féle magyar kiadás, 1914.), 215. 1. — A Digesta is említi (2., 14., 1. 7. 5): ... regula, ne ex pacto actio nascatur... — Czyhlarz szerint (ugyanott) még naturális obligációt sem szültek eredetileg a pactumok. Dig. 2„ 14. 1. 7. §. 7. 55 Esetleges idevágó, már ugyancsak meghaladott római-jogi emlékeken kívül. A Digesta (45., 1., 1. 68.) ugyanis kiemeli, hogy a pénzkölcsönzést igérő stipulatio csak akkor „certa", ha (határozott összegű) kötbérrel is meg van erősítve (amelyet egyben bánatpénznek is néz ? úgy hogy mindenképp — minimé et maximé — ez a mellékkikötési összeg lesz perelhető a kölcsönzés elmaradása esetében . . . ), — míg kötbér híjján „incerta est stipulatio, quia id venit in stipulationem, quod mea interest" : azaz csak az érdekre = kártérítésre lehet