Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8-9. szám - Újabb kisérletezés a polgári jogszolgáltatás reformja körül. Az igazságügyminisztérium előadói tervezete

304 DR. MEDVIGY GÁBOR hatnak. Csupán a társaság követelheti tőlük és pedig jóhiszeműségükre tekintet nélkül a hitelezők kielégítésére szükséges összegek visszatérítését. A hitelezők csak a társaság jogán léphetnek fel esetleg mint foglaltatok ellenük. A felszámolás befejezése után eredményéről a felszámolók elkészítik a végső elszámolást és azt esetleg a felügyelőbizottság (hites könyvvizsgáló) véleménye kapcsán jóváhagyás végett a taggyűlés elé terjesztik. Azokban a már említett esetekben, amelyekben a mérleg közzététele általában kötelező, azt a végső elszámolást is közzé kell tenni s a lappéldányokat a taggyűlési jegyzőkönyvvel s felügyelőbizottsági (esetleg hites könyvvizsgálói) jelentéssel a cégbíróságnak bemutatni. A felszámolók és felügyelők felmentéséről a tagoyülés határoz (97.). E végső elszámolásnak jóváhagyása s esetleges közzététele után a felszámolók a cégbíróságnak bejelentik a cégnek megszűnését, mire a cégbíróság törli a céget. Ha cég törlése után tűnnék ki, hogy a társaságnak még fel nem osztott vagyona van, a cégbíróság hivatalból elrendeli a felszámolás folytatását, amivel vagy az eddig eljárt felszámolókat bízza meg, vagy e célra új felszámolókat rendel ki, akik e vagyon tekintetében a felszámolásra vonatkozó az előzőkben ismertetett szabályok szerint járnak el. Az új eljárás megindítását a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A K. T. a rt.-ra vonatkozóan nem tartalmaz hasonló szabályt, de a joggyakorlat szerint a törölt rt. perelhető. A megszűnt társaság könyveit és iratait 10 évig megbízható helyen meg kell őrizni, amely helyet a cégbíróság jelöl ki. A könyveket és iratokat a tagok és jogutódaik bármikor megtekinthetik s a bíróság a társaság hitelőzőit felhatalmazhatja a megtekintésre (98. v. ö. K. T. 120. 207.). ÚJABB KÍSÉRLETEZÉS A POLGÁRI JOGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA KÖRÜL. (AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM ELŐADÓI TERVEZETE.) Irta: DR. MEDVIGY GÁBOR, budapesti ügyvéd. Érzésünk és történelmi szemléletünk szerint a régi magyar bíráskodás kötött és elavult eljárási szabálvaival is közelebb állott a népiélekhez, mint a mai minden jel szerint már túlméretezettnek mondható óriási hivatásos külön szervezet. Vitathatatlan emellett, hogy az állampolgárok jogügyeinek megnyugtató és igazságos intézésére a mult század 70-es éveiben szervezett királyi bíróságok, az autonóm közigazgatástól különválva is, a függetlenség alkotmányos biztosítékaival a nemzeti géniusz nevelő hatása alatt olyan intézményé fejlettek, amelyek világviszonylatban is büszke nemzeti öntudatra jogosítanak.