Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Az ellátás ellenértékének érvényesíthetősége az alkalmazott betegsége esetében

276 A JUBILÁLÓ BP-RŐL ÉS A HALÓDÓ PP-RŐL. Irta: Dr. KARTAL IGNÁC közp. kir. járásbiró. Ennek az évnek legvége felé negyven éves lesz törvény­hozásunknak egyik legnagyobb és legjogosabb büszkesége: a mi bűnvádi perrendtartásunk. A „Jogállam" már néhány hónap­pal ezelőtt tudomást vett erről az évfordulóról és folyó évi 4—5. számának túlnyomó részét ennek a nevezetes jubileumnak szentelte. Dr. Auer György, dr. Dombouáry Géza, dr. Havas Károly, dr. Medulgy Gábor, és dr. Vámbéry Rusztem mint büntető­jogtudományunknak elméleti és gyakorlati téren egyaránt promi­nens művelői jelentős cikkekben világítottak rá arra, hogy a nagy mű, a kódex e negyven év alatt mivé lett. Ha jogomban állana összefoglaló címet ajánlani az illusztris szerzők cikkeinek, akkor ezt a cimeí ajánlanám: „Hymnus a kódex szellemének kezdeti ragyogásáról és elégia a ragyogásnak lassú megszűnéséről." Teljes harmóniában a szóbanforgó cikkeknek ezzel az alap­hangjával, vagyok bátor ugy a hymnusnak, mint az elégiának indokoltságát az alábbi szembeállítással typographice szemlél­tetni, előre bocsátva azt is, hogy a szinmü, melyből az alábbi idézetet vettem, egy nagy színházunkban sorozatosan előadásra került és nyomtatásban is megjelent. A törvény szelleme. (Törvényszöveg.) 9. §. Az eljáró hatóságok és ható­sági közegek kötelesek a terheltet az őt megillető jogokról azokban az esetekben is felvilágosítani, ame­lyekben ezt a törvény kifejezetten nem rendeli. 132. §. Ha a terhelt . . . kéri, a kihallgatás két bírósági tanú jelen­létében foganatosítandó. 135. §. A terhelt vallomásának vagy beismerésének kieszközlése végett nem szabad sem ígéretet, biztatást, ámítást, fenyegetést, erő­szakot vagy kényszert használni, sem a terheltet éjjeli kihallgatással, vagy más módon célzatosan kifá­rasztani. Nem szabad a terhelthez határo­zatlan, homályos, több értelmű, vagy olyan kérdést intézni, mely a fele­letre útmutatást tartalmaz, vagy amelyben valamely be nem ismert tény beismertnek, vagy be nem bi­zonyított tény bebizonyitottnak van véve. A közvélemény szelleme. (Napilap szöveg.) Bravúros nyomozás ! Vallott a férj­gyilkos szép úriasszony!! A bravúros nyomozásairól hires X. Y. (teljes név és rang!) újabb babér­ágat font babérkoszorújába. Miután tegnap egész délelőtt és egész délután hiába faggatta a szép vádlottat, a már sokszor bevált módszeréhez: az éjjeli kihallgatáshoz nyúlt. Az éjfélelőtti ki­hallgatásnál a vádlott még ellentállt, bár már látszott rajta, hogy ereje fogy­tán van .... Magyar szinmü szövegéből. (Szin: Francia jogterület.) Felügyelő : Maga a gyilkos ! Szolga : lin ? ! Én??! ! Felügyelő : (Rettenetesen pofonüti ) Te bi­zony, gazember! Ne is merjed tagadni! Szolga : (Kétségbeesetten) Ütik az embert?! Ártatlanul pofozzák ? ! Felügyelő: (Elragadja a szenvedély, bele­markol a szolga hajába, arcába) Fenyegetőd­zöl ? Szemtelenkedsz ? ? ! Ugyanonnan. Kapitány (a felügyelőhöz): Magá­nak ez régi trükk. De ennek a fogoly nőnek új. Órákon át kínoztam, fárasz­tottam és most felborzolt idegekkel kiönti, ami benne van.

Next

/
Thumbnails
Contents