Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A KARTEL

244 SZEMLE. tudományos cikkek. — További kérdése a nemzetközi szerzői jognak a védelmi idő egységesítésének keresztülvitele. — A művön végezhető változtatások kérdése is jelentős, éspedig egyrészt azon idő alatt, míg a mű védelmi ideje tart, másrészt a védelmi idő lejárta után. tz utóbbi főleg a közbecsülésben álló mesterművekre vonatkoznék. Végül kitért az előadó az előadóművészek jogára, melyet a szerzői joggal igyekeznek egyes érdekkörök kapcsolatba hozni, és ismertette ennek kapcsán a kir. Kúriának a rádió és a gramofontársaságok közti perben hozott elvi jelentőségű Ítéletét. — Mindezen kérdések tárgyalásánál az előadó kiterjeszkedett a magyar bírói gyakorlat mellett a külföldi törvényhozásokra, főleg a legutolsó osztrák és német szerzőijogi törvénytervezetre, valamint a brüsszeli konferencia elé kerülő javaslatokra, melyek mintegy a szerzői jog nemzetközi fejlődésének irányvonalát mutatják meg. * A Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi szakosztályában máius 16-án dr. Bölöny József ügyvéd tartott előadást „A közjogi provizórium jogalapja" címmel. A törvényhozó és végrehajtó hatalomnak az alkotmányban erre rendelt szervek úiján és az ott megjelölt formák között való gyakorlása 1918. novembere óta a bekövetkezett vis major folytán lehetetlenné vált. A lényleges helyzettel számolva és a külhatalmi kényszernek engedve ült össze rendeleti úton megállapított választójog alapján a nemzetgyűlés. Működésének jogalapját keresve, nem indulhatunk ki alkotmányunkból, mert keletkezésének oka épen a nemzet alkotmányszerű szerveit megbénító vis major. Minthogy az államhatalom gyakorlásában nem állhat be fennakadás, a hatalom gyakorlásának kezükbevételére képes tényezők kötelessége az állami lét megmentése céljából gondoskodni a működésükben megbénult államhatalmi szervek teendőinek ellátásáról. Az így keletkező intézmények és a forradalmi szervek megegyeznek ugyan abban, hogy nincsenek az alkotmányra építve és létalapjukat a bekövetkezett szükséghelyzet képezi, míg azonban az előbbiek nem részesek ennek előidézésében, működésük pedig az alkotmányos szervek ideiglenes helyettesítésére irányul, addig a forradalmi intézmények vagy maguk idézték elő a szükséghelyzetet, vagy erőszakosan tartják fenn azt önmaguk véglegesítésének szándékával. A külhatalmi kényszer és a kormány kivételes hatalma mellett a szükséghelyzet tudata már önmagában is biztosította az átmenet rendje előtti kényszerű meghajlás!. Ez azonban még nem jogi közmeggyőződés. Az eltűrő szokás nem egyenlő a jogszokással. Ha egy alkotmányban nem gyökerező szerv jogalkotó hatalmát a szokásjogra hivatkozva ismerjük el, ezzel utat nyitunk annak a felfogásnak, amely minden tényleges hatalmat nyomban jogi alapra helyez, másszóval a forradalmakat legalizálja. A szokásjog és a törvény közös alapon állanak : a nép jogérzetének kifolyásai. A közjogi provizórium alapvető törvényei ezzel szemben csak a szükséghelyzetben a ;közmeggyőződés által elkerülhetetlennek felismert rendelkezések. * A Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályában „A kriminalisztika alapfogalmai" címmel május 27-én felolvasást tartott dr. Sellye (Schiffer) Ferenc rendőrfőtanácsos, az országos bűnügyi nyilvántartó osztályvezetője, a bűnügyi laboratórium és bűnügyi múzeum igazgatója, ki egyúttal t\ rendőri szaktanfolyamokon a kriminalisztika tanára. Felolvasásában a kriminalisztika tudományos értékét hangoztatta és logikai alapon ismertetvén fogalommeghatározásait, fölsorolta a kriminalisztika tárgykörébe tartozó ismereteket. A személyazonosító eljárásoknál alkalmazandó technikai eljárásokról, a bűnperben szereplő személyekkel foglalkozó kriminaltaktikai szabályokról, valamint a helyszíni vizsgálat adatgyűjtést célzó teendőiről beszélt. A gyakorlati nyomozás, melynek tudománya az internationális érvényű kriminalisztika, encyklopedikus ismeretei kiván a kriminalistálól, kinek a logikától a leggyakorlatiasabb árúisméig minden tudományhoz és ismerethez értenie kell.