Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A KARTEL

IRODALOM. 239 Az előttünk fekvő testes kötet — mintegy 700 oldal — valóban minden tekintetben igazolja azokat a várakozásokat, amelyeket a magyar jogászvilág e munka megjelenéséhez fűzött. Szászy Schwarz Gusztáv Parergaiban (512. old.) panaszolja, hogy a mi hazai jogtudományunknak aggasztó baja a specializálás és reá mutat arra, hogy nincs olyan szelvénye a jogkörnek, amely magában és a többiekre való folytonos vonatkozás nélkül meg volna érthető. Király munkájának legnagyobb értékét meggyőződésem szerint az adja meg, hogy nem szorítkozik arra a tárgykörre, melyet címe jelez, vagy legalább is nem szorítkozik arra, hogy a kartelkérdést a szakirodalomban már majdnem hagyományosnak mondható határai között tárgyalja, hanem olyan átfogó módszert alkalmaz, amely a legtávolabbi jogdogmatikai, összehasonlító jogtudományi, nemzetközi jogi, kereskedelmi jogi összefüggéseket is feltárja. Aki ezt a könyvet áttanulmányozza, az nemcsak a kartelkérdés speciális jogi vonatkozásaival ismerkedik meg, de betekintést kap a gazdasági jog tudományának úgyszólván egész épületébe. Az analízisnek és szintézisnek virtuóz alkalmazása, amelyről a könyvnek minden fejezete tanúságot tesz, legjobb bizonysága egyúttal annak is, hogy a szerző azt az anyagot is, amelyet az eddigi irodalmi anyagban megtalál, valóban „át- és feldolgozta" nemcsak az elméleti tudós emelkedett objektív szempontjai szerint, de a gyakorlati ember teljes megértésével és az aktualitások iránti kellő érzékével. A munka tíz fejezetre oszlik. Ezek közül egy foglalkozik a gazdasági és jogi alapvetéssel, három a karteljog gazdaságtudományi alapvetésével, öt fejezet a tulajdonképeni karteljoggal belföldi vonatkozásaiban, az utolsó fejezet pedig a nemzetközi karteljoggal. A bevezetés jellegével bíró gazdaságjogi alapvetés a szerző tudományos hitvallását és módszerének leírását tartalmazza. A szisztéma felállításánál Király a vállalatból, mint a gazdasági élet középpontjában álló intézményből való kiindulást tartja helyesnek és így a gazdasági jog rendszerében a vállalatokat végig kísérendőknek, keletkezésüktől működésükön keresztül megszűnésükig. A gazdaságok életműködésének középponti problémái a vállalatok tömörüléseivel kapcsolatos jogi kérdések körül adódnak. A gazdasági jogi módszer és szemlélőmód alkalmazása vonja maga után a gazdasági kérdések megvilágításának szükségességét, valamint azt is, hogy a civiljogi jogszabályok mellett a vonatkozó közjogi szabályok és a magángazdasági szempontok mellett általában a gazdasági közérdek és közjó korszerű kívánalmai is érvényre jussanak. (1. 40. old.) A karteljog gazdaságtudományi alapvetése a gazdasági organizáció irányainak ismertetésével kezdődik, majd áttér az üzem és a vállalat gazdasági képleteinek elemzésére, mint amely organizmusok a gazdasági koncentrációs irányzat építő köveinek tekinthetők. A vállalatok és a kapitalizmus fejlődése a nagyvállalathoz, ezen keresztül nagy gazdasági egységek és összefoglaltságok kialakulásához vezet, amelyek főcélja a termelés rendjének és nyugalmának fenntartása, megrázkódtatástól való megvédése. Annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy „a gazdasági alakulatok hibátlan és kimerítő sziszte-